Szegedi Széchenyi Terv 2000

Szeged város 2000-ben elfogadott Széchenyi Terve, amely 2002 után feledésbe merült. Szeged város közgyűlése elfogadta a város fejlesztési stratégiáját, melyhez terveket készíttetett, finanszírozást rendelt. Azok a fejlesztések, amelyet 2002 előtt kezdtünk, megvalósultak, a többiek a feledés homályába merültek…….. Győződjön meg személyesen, milyen városképet álmodtunk.

Szeged város új vezetésének a választások után egyik legfontosabb célja volt, hogy a várost természetes fejlődési pályára állítsa, és a hasonló adottságú európai városok sorában az őt megillető rangra emelje. Ennek érdekében 1999-ben szakmai alapokon nyugvó, közmegegyezésre épülő rövid- és középtávú fejlesztési programot dolgozott ki és közgyűlési határozattal a tudatos településfejlesztési munkát elindította.
A dokumentum kidolgozása során általános igényként fogalmazták meg, hogy a készülő városfejlesztési program illeszkedjen a térségi, a regionális és az országos koncepciók prioritásaihoz, célkitűzéseihez és igazodjon az Európai Uniós támogatási források elvárásaihoz.

A Széchenyi terv a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának a programja. Alapelveit – a partnerséget és a társfinanszírozást is – szem előtt tartva Szeged város vezetése az előbbiek szellemében elsőként kíván csatlakozni a Nemzeti Fejlesztési Terv által körvonalazott kibontakozás folyamatához. Ezért meghatározta azokat a stratégiai programokat, melyek a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásaihoz illeszkednek és megvalósításuk esetén kölcsönösen erősítik egymás hatásait, így meghatározó jelentőségűek a város és a Dél-alföldi régió jövője szempontjából.
Szeged önkormányzatát a város régióközponti szerepköre arra kötelezi és a már meglévő rövid- és középtávú városfejlesztési programja is arra készteti, hogy támogassa és elősegítse a regionális jelentőségű fejlesztési projektek megvalósulását. Ezekben a beruházásokban – miután az önkormányzat lehetőségei korlátozottak – a város a hazai és a külföldi magántőke részvételét szorgalmazza, valamint pályázati úton elnyert támogatásra is számít.
A kiemelt regionális fejlesztési programok vegyes finanszírozása – önkormányzati – pályázati – befektetői finanszírozás – egymást erősítő tényezők. Az önkormányzat részvétele garanciát jelent a befektetőknek a fejlesztés helyi és országos támogatására vonatkozóan, ugyanakkor a befektetői tőke és szakértelem jelenléte kedvező az európai uniós támogatások elnyeréséhez.
A Szegedről induló gazdaságfejlesztési programok mintaként szolgálhatnak majd az ország többi régiója, térsége és városa számára, amennyiben hozzájárulnak a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításához, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítéséhez.
Szeged város és a Dél-alföldi régió kibontakozása - a Nemzeti Fejlesztési Terv fejezeteihez illeszkedve - az alábbi operatív programok megvalósítását kívánja meg:

Az autópálya fejlesztési program
M 43-as autópálya
Nyugati feltáró út
Szegedi déli közúti Tisza-híd

Kutatási, fejlesztési és innovációs program
Tudományos-technológiai park

Lakásprogram
Szeged város lakásgazdálkodási koncepciója

Turizmusfejlesztési program
Termál- és gyógy-turizmus
Kongresszusi turizmus

Kis- és középvállalkozás fejlesztési program, beszállítói program
Regionális gazdaságépítési program
Szegedi Innovációs Övezet

A teljes, 50 oldalas tervezetet az alábbi linken érheti el!
Szegedi Széchenyi Terv