header

    ×

    Megjegyzés

    Lack of access rights - File '/images/szeged/Feherto3.jpg'

    Szegedi nevezetességek, látnivalók

    Értékelés:
    (2 szavazat)
    Szegedi nevezetességek, látnivalók - 5.0 out of 5 based on 2 votes

    Széchenyi tér

    Elhelyezkedés: Belváros

    Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
    A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt
    meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.


    Klauzál tér

    A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik.
    A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József.
    A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.


    Dugonics tér

    Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Dugonics
    Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház.
    Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása.
    A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget. A Dugonics térről az Árpád téren keresztül folytatjuk sétánkat az Aradi Vértanúk terére.


    Aradi Vértanúk tere

    A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa.
    Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg.
    A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása.
    Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között.
    A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.

     

    Zenélő óra

    A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette.
    A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra.

    Stefánia

    Sétánk során a Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben, pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg a palota,
    melyben megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban
    innen indult Nándorfehérvár ostromára. 1543-ban a törökök foglalták el és 143 évi megszállás után szabadítják fel a keresztény csapatok 1686-ban. II. József szüntette meg erődítmény jellegét és börtönné alakítatta át.
    Nagy kiterjedése miatt 1880-82 között lebontották.
    A nagy árvíz után a vár megmaradt falai között étterem, kioszk működött, majd 1959-ben restaurálták, és a múzeum várostörténeti kiállítását helyezték el benne.
    Néhány évvel ezelőtt a szegediek óhaja szerint méltó helyére került Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra, Ligeti Miklós alkotása, mely éveken keresztül a vármúzeum kertjében állt.


    Városháza

    Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei
    szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a " Sóhajok hídja" köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: "Szeged szebb lesz, mint volt !" A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten
    freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája.
    Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit,
    valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

    Információ:
    Tel.: +36-62/564-183
    Web: www.szeged.eu

    Új Zsinagóga

    A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához.
    A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a
    frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek.
    A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

    Új Zsinagóga . Hajnóczy u.
    Nyitva: Ápr. 1 - Szept. 30.: H-P: 10 - 12h 13 -17h
    Szo: zárva, V: 10 - 12h 13 - 17h
    Okt. 1 - Márc. 31.: H-P 09-14h Szo: zárva, V: 09-14h
    Tel.: +36-62/423-849

    Belépőárak:
    Felnőtt: 400 Ft
    kedvezményes: 200 Ft

    Web: www.zsinagoga.szeged.hu

    Reök-palota

    A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban "Ungarischer Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede
    tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából. A homlokzaton és az épület lépcsőházában
    stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike.
    A szegediek egymás között csak "lófaraháznak" nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.A felújított épületben 2007 augusztusában Regionális Összművészeti Központ kezdte meg működését. A REÖK a színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal - többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal - is várja a látogatókat. A REÖK különlegessége az összművészeti kínálat, az intézmény napról-napra új és izgalmas programokkal várja az érdeklődőket.
    Innen a Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk.

    Információ:
    Tisza Lajos krt. 56.
    Tel.: +36-62/541-205 begin_of_the_skype_highlighting              +36-62/541-205      end_of_the_skype_highlighting begin_of_the_skype_highlighting              +36-62/541-205      end_of_the_skype_highlighting, 541-209
    Fax: +36-62/541-206
    e-mail: jegyrendeles@reok.hu
    Web: www.reok.hu

    Képtár nyitva: K-V: 10.00-18.00

    Dóm

    A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi
    Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek
    szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.
    Alapjaiban XI. századi, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. század második feléből valók. Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégebbi szobrászati emlékét, a XII. századi Kőbárányt illesztették. A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia jelképeivel. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom.
    A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb.
    A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra,
    mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert.
    A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták. A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a körben elhelyezkedő épületekben működik többek között az orvosvegytani intézet, ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

    Információ: +36-62/420-932 mellék: 134
    +36-62/20-459-2777
    e-mail: katz.edina@theol.u-szeged.hu

    Hitéleti kérdésekben a Plébániahivatal illetékes:
    Tel.: +36-62/420-157
    e-mail: info@dom.szeged.hu

    A Székesegyház nevezetességei megtekinthetők: H-V: 8-17 h, kivéve a szentmisék és szertartások időtartama alatt.
    A belépés ingyenes!

    A toronyra és az altemplomra vonatkozóan a belépődíjak:

    Székesegyház: ingyenes
    Torony: felnőtt: 650 Ft, diák és nyugdíjas: 400 Ft, csoportos számára kedvezmények: 20 fő felett 10 %, 50 fő felett: 20 %

    Altepmlom: egységesen: 200 Ft

    Idegenvezetés előzetes egyeztetés alapján igényelhető magyar, angol, német és francia nyelven: 5300 Ft/csoport

    Miserend: H-Szo: 7.00 és 18.00 óra
    V: 8.30, 10.00, 11.30, 18.00 óra
    V. 17.00 óra: angol nyelvű szentmise a Dömötör-kápolnában
    Vasárnap csak a tanév ideje alatt: 20.00 óra: ifjúsági mise az altemplomban
    Web: www.dom.szeged.hu

    Szerb templom

    A Dóm tér északi oldalán áll a görögkeleti szerb templom. Ezt a gyönyörű barokk épületet Szent Miklós tiszteletére emelték 1778-ban. Figyelmet érdemelnek az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. Szegeden a szerb
    nemzetiség a török időkben jelent meg először.
    A 18. és 19. században jelentős szerepet játszottak a vidék kereskedelmi életében. Többségük a Palánkban, a város egyik legősibb településrészében, kisebb csoportjuk pedig Felsővároson lakott. A misztikus hangulatú templombelsőbe belépve azonnal szembetűnik az arannyal dúsan díszített ikonosztáz, mely az ország egyik legszebb ilyen alkotása, Popovics János műve.
    A barokk hatásokat tükröző ikonok, a füstölgő tömjén, a gyertyafény mind különleges hangulatot kelt a látogatóban. A szemközti házban lakó pópa télen-nyáron készséggel megmutatja az érdeklődőknek a templomot. A Dóm téren
    található a Csongrád Megyei Levéltárnak otthont adó Somogyi-könyvtár, benne a könyvtáralapító Somogyi Károly műemléki értékű könyvgyűjteményével és a városi közkönyvtárral.

    Információ: +36-30/484-8778

    A templom csak előzetes bejelentkezéssel látogatható!


    Fekete Ház

    A Somogyi és az Oskola utca sarkán látható a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, a késő klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Hild József tervei alapján épült 1868-ban és ebben az épületben működött hajdanán a Hungária szálló. A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke
    vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye,
    illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

    Információ:
    6720 Szeged, Somogyi utca 13.

    Tel.: +36-62/425-872
    Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap

    Belépődíj:

    Felnőtt: 400,- Ft
    Diák, 70 év alatti nyugdíjasok: 200,- Ft
    Múzeumpedagógiai foglalkozás: 300,- Ft/fő
    Diák csoportos 10 főtől: 100,- Ft/fő
    Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 700,- Ft
    Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
    Felnőtt: 1.700,- Ft
    Diák, 70 év alatti nyugdíjas: 800,- Ft
    Családi jegy: 2.500,- Ft

    A nem emelt díjas kiállításokat a megyei kiállítóhelyeken a diákcsoportok (10-35 fő+2 kisérő) ingyen tekinthetik meg. Szintén díjmentes a belépés minden, határon túli magyar csoportnak.
    Web: www.mfm.u-szeged.hu

    Szegedi Szabadtéri Játékok

    Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező KHT.
    Igazgató: Bátyai Edina
    Általános igazgatóhelyettes: Herczeg Tamás
    Művészeti titkár: Csigér Marianna
    Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 2.
    Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2260
    Tel./Fax: +36-62/471-411
    Tel.: +36-62/471-169

    Email: titkarsag@szegediszabadteri.hu
    Web: www.szegediszabadteri.hu; www.szabadteriszeged.hu
    Jegyértékesítés

    Móra Ferenc Múzeum

    A Dóm térről kiinduló Oskola utcán végigsétálva jutunk el a Roosevelt térre, ahol az ötvenes évekig a halpiac működött. A tér Tisza felöli oldalán áll a
    szeretett folyóját elmélyülten szemlélő Juhász Gyula szobra. A Belvárosi híd eredetileg Feketeházy János terve alapján az Eiffel-cég által kivitelezett első közúti híd helyén épült újjá 1948-ban. A híd alatt tovább haladva Móra Ferenc szobrához jutunk, mellette egy gabonakévén üldögélő parasztfigura, Mátyás, az író "Ének a búzamezőkről" című regényének hőse. A Móra szoborral szemben látható a hajdani múzeumigazgató Tömörkény István szobra és a Múzeummal szemben, a hídfő oldalánál Mikszáth Kálmán mellszobra áll. Ezen a téren áll a Móra Ferenc Múzeum, mely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: "A KÖZMŰVELŐDÉSNEK" épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két
    szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak.
    A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, "Avarnak mondták magukat" című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.

    Információ:

    6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
    Tel: +36-62/549-040 Fax: 62/549-049
    e-mail: info@mfm.u-szeged.hu
    Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
    Belépődíj:

    Felnőtt: 700,- Ft
    Diák, 70 év alatti nyugdíjasok: 400,- Ft
    Múzeumpedagógiai foglalkozás: 400,- Ft/fő, mely tartalmazza a belépőjegy árát is.
    Diák csoportos 10 főtől: 200,- Ft/fő
    Családi jegy (maximum 5 főig, 2 szülő +3 gyerek): 1.200,- Ft
    Tárlatvezetés: 4000.-Ft
    Sétálójegy (a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának minden szegedi kiállítóhelyére érvényes):
    Felnőtt: 1.700,- Ft
    Diák, 70 év alatti nyugdíjas: 800,- Ft
    Családi jegy: 2.500,- Ft

    Web: www.mfm.u-szeged.hu

    Kass Szálló

    A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött. A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely
    1934-től Hungária néven újra megnyitotta a szállodát.
    Az új, immár harmadik Hungária Szálló megnyitásakor, 1977-ben újra bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg. Az épület előtt áll Dankó Pista híres nótaszerző és zenész szobra, Margó Ede alkotása.

    Kass Galéria . Vár u. 7. . Tel.: +36-62/420-303
    Nyitva: Hétfő: zárva Kedd -Vasárnap: 10-17 h



    Szegedi Nemzeti Színház

    A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai.
    Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette.
    Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

    Varga Mátyás Színház történeti Kiállítása
    Bécsi krt. 11/a. Tel.: +36-62/421-948

    Nyitva tartás: A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház az épület felújítása miatt bezárta kapuit. A felújítás alatt a gyűjtemény nem látogatható.

    Színház Jegyiroda: 6720 Szeged, Stefánia 6.
    Tel.: +36-62/554-714, 554-715, 554-716
    Fax: +36-62/554-711
    e-mail: ticket@szinhaz.szeged.hu
    www.nemzetiszinhaz.szeged.hu
    Nyitva: H-P: 10-17 h, Szo: 10-12 h

    Web: www.nemzetiszinhaz.szeged.hu

    Gróf-palota

    A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat
    tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos volt. Az épület építésekor megfogalmazta, hogy kinek szánja a Tisza Lajos körúti palotáját: "korszerű, magas lakbéreket is megfizetni képes, bizonyára megfelelő hivatali pozícióban lévő, jól szituált tisztviselők, vagy egyéb foglalkozásúak számára" Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, melyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek. Rendkívüli változatosságot jelent és egy sajátos ritmust ad az épület főhomlokzatának az alapfalsíkból kiugró kis félköríves és hosszú erkélyek váltakozása. A síkokból eredő mozgalmasságot fokozza az erkélyek mellvédjeinek
    változatossága. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzathoz képest erősen visszafogottak leegyszerűsítettek. A homlokzati ornamentikák gazdag arany és kék mozaikja keleties hatást tükröz, főleg az első emeleti erkélynél a falsík mezőjében alkalmazott díszítőelemek, pávaszemek.
    A magyaros motívumok a domború mázas kerámiában jelennek meg. Rendkívül finom munkát dicsérhetünk a nyílászárókban, a lépcsőházi és padlásszinti ablakokban, kovácsoltvas rácsokban, virágtartókban.


    Szent István tér és a víztorony

    A teret 1880-tól a szegediek Gabonapiacnak nevezik, jóllehet ez a titulus az árvíz előtti Dugonics és Árpád teret illette meg. A fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte.
    Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból
    készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi piac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett Foucault-ingasegítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy a Föld forog a saját tengelye körül.

    A víztornyot 2006-ban felújították. A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotografikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.

    Nyitvatartási időpontok:


    A Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt azokon a napokon, amelyeken vannak előadások a torony 10 és 18 óra között látogatható.
    Ezen kívül április 1-től október 31-ig minden hónap első szombatján 10 és 16 óra között.
    A torony megtekintése belépőjegy vásárlásával lehetséges.

    Belépőjegy ár: felnőtt: 200 Ft, diák, nyugdíjas: 100 Ft, 6 év alatt ingyenes. Csoportos kedvezmény nincs, diák-csoport esetén a kísérők számára is 100 Ft / fő
    Bejelentkezés alapján.
    10 főnél nagyobb csoportok előzetes bejelentkezést, időpont egyeztetést követően tekinthetik meg a tornyot,
    Bejelentkezés és időpont egyeztetés: Szegedi Vízmű ZRt, Ivóvíz termelési üzem: Tel.: +36-62/558-842
    Csoportos látogatók a Tourinform irodában vásárolhatják meg a belépőjegyet a Vízművel való időpont egyeztetést követően.
    Jeles- és ünnepnapokon: Előzetes meghirdetést követően jeles- és ünnepnapokon is nyitva tart a víztorony. Belépőjegy vásárlása szükséges.
    Nyílt napokon: A Szegedi Vízmű által évente 1-2 alkalommal megrendezett Nyílt Napokon a torony továbbra is ingyenesen tekinthető meg.

    Református templom

    A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház.
    A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta.
    Az ünnepélyes átadásra 1884. május 25-én került sor. A szabálytalan oldalú háromszög alakú telekre Schulek egymással 120o-os szöget bezáró háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templomépületet álmodott meg. A református templomok egyik legfőbb eleme az Úr asztala, amit hangsúlyosan az épület mértani középpontjába helyezett, míg a szószék oldalra került, mert azt célszerű falhoz vagy pillérhez támasztani, már a hangvető miatt is. A neogótikus klinker épület magasra törő tornyai - szerény méretük ellenére is - méltóságot sugároznak, építészetileg tökéletesen megkomponáltan, harmonikus egységet alkotnak. A kakasos templom közelében van a Református palota, amely közel harminc évvel későbbi időből egy egészen új stílust mutat be. Magyar Ede eklektikus - szecessziós munkája 1911-re készült el. Az ötszög alakú telken három udvar köré rendezett szárnyakkal éri el a teljes beépítettséget.
    A bejárat felett lévő műkő szobrok éneklő és tanuló gyerekeket mintáznak, míg a két véghomlokzaton "vetés" és "aratás" képét fedezhetjük fel.


    Anna fürdő

    A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál - gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelenti. A mai
    fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt pedig a fiatalabbak keresik.
    A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

    Információ:

    6720 Szeged, Tisza L. krt. 24.
    Postafiók: 6701 Szeged, Pf.: 38.
    E-mail: info@szegedifurdok.hu
    Tel.: (62) 553-330
    Anna fürdő gyógyászat
    Tel.: (62) 553-333

    Általános nyitva tartás:

    Hétfő - Péntek: 6 - 20
    Szombat - Vasárnap: 6 - 20
    (6 - 8 óra közt bejutás a Gyógyászaton keresztül)
    Éjszakai fürdő
    Hétfő - Péntek: 21 - 24

    A Tisza

    Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva.
    A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz "nekivág" és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak.
    Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő
    előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A
    mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik
    be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák halétel specialitásaikhoz tiszai halat kínálnak.

    Tiszai ártér, Algyő

    A Tisza árterének nyárfaerdeiből, füzeseiből és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz.

    Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esős nyarak járnak, pusztul el az "árvíztől" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidőhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag. A hajdani híres vadmadár rajza emlékeztet a tiszai ősmocsarak gazdag élővilágára.
    Lakatos Károly 1897-ben Szegeden megjelent "Természeti és vadászképek" című könyvében elsiratja a táj élővilágát. "Hová lett a régi kép, hová a csillámló vizek, suttogó nádasok, sárga s kék virágok tarka flórája innét? - kacsák, sneffek, gémek, sirályok százai, ezrei!" Szerencsére, szigetekként, kisebb-nagyobb, természetközeli élőhelyeken fönnmaradt a régi élővilág.

    Algyőn előttünk szárnyalnak a Tisza fölött a hófehér selyemfátyolra emlékeztető kócsagok, bakcsók üldögélnek a halászok varsakaróin. Szürkegém száll saséri fészektelepe felé, dankasirályok és sárgalábú "tengeri" sirályok kémlelnek halebéd után. Halászcsér viszi csőrében a kicsiny, vízháti keszeget, csókák csacsognak az ártéri füzesek odvainál. Kék-zöldszárnyú szitakötő lebeg a vízparton, s rájuk vadászik a közeli gyurgyalag-telep tarka-színes sárkányrepülős madara. Jégmadár surran élesen fütyülve a Tisza felett, s partifecskék etetik kiröpült kicsinyeiket a népes szúnyoghaddal.

     

    Szegedi Fehér-tó

    Szeged - Fehértó

    A Fehértó, mely a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) részét képezi kiterjedése mintegy 14 négyzetkilométer. A tó közvetlen környékén homok, lösz és fekete föld keverednek a szikes rétekkel, vakszikes foltokkal, lápos-mocsaras területekkel. Az ősszikes élőhelyek már csak kis területen, szigetszerűen helyezkednek el, többi részén halastavak létesültek. Gazdag madárvilág jellemzi, mintegy 280 fajt mutattak ki a Fehér-tón fészkelő, átvonuló, téli vendég és a ritkán előforduló madarak statisztikájában.

    Értékeinek sorát a szatymazi temetődomb nyitja, mely egy i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túlmenően olyan ősi növényzettel rendelkezik, melyben megtalálható a fehéres csűdfű, a macskahere, a taréjos tarackbúza, a csuklyás ibolya, a csattogó szamóca, a kunkorgó árvalányhaj. Nyílik itt a törpe nőszirom, valamint az illatos kakukkfű.

    Magának a tónak az első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a múlt század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A folyó szabályozása után a védtöltések többek között a Fehér-tó vízutánpótlásának is akadályt állítottak. Beretzk Péter MÁV főorvosnak köszönhetően Szeged városa a Fehér-tó egy részét 1935-ben helyi védettség alá helyezte. 1939-ben a földművelésügyi miniszter is jóváhagyta a felterjesztést, sőt megnövelte a védett terület nagyságát. Közben a halgazdaság folyamatosan épült, terjeszkedett. Ez a későbbiekben számos ellentét forrásává vált. Ilyen például a kormoránok nagymértékű halfogyasztása. A madarak fészkelését nehezíti a halastavak tavaszi elárasztása, mely elmossa a fészkeket. A mélyedések tiszta vízzel való rendszeres feltöltése a nátriumsókat is kimosta a területről. Ezt mutatja az, hogy a sziki bárányparéjoss-csenkeszes-zsázsás növénytársulást felváltották a sziki sásos, gyékényes nádasok társulásai.

    Túravezetés a Fehér-tónál:

    A terület fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény része. Csak szakvezetővel vagy írásos engedéllyel látogatható. A túrák a szatymazi temetődomb közelében létesült oktatóközponttól indulnak, s érintve a korom-szigeti kilátótornyot a tavak közé vezetnek.

    Túravezető: Ábrahám Krisztián

    Tel: 30/638-0297
    Email: knpi@axelero.hu

    Túravezetés díja csoportok részére (a Kunsági Nemzeti Park többi területére is vonatkozik):

    30 főig vonatkozó díjszabás:
    Felnőtt csoportok: 15.000 Ft
    Diák, nyugdíjas, természetjáró: 10.000 Ft
    Idegen nyelvű szakevezetés: 35.000 Ft (angol, német)
    45 főig vonatkozó díjszabás:
    Felnőtt csoportok (max. 45 fő): +500 Ft/fő
    Diák, nyugdíjas, természetjáró: +300 Ft/fő
    Idegen nyelvű szakevezetés: +300 Ft/fő (angol, német)
    Szombat, vasárnap 50% felár fizetendő
    Nyílt túrák egyéni és családos turisták részére (Túranaptár)
    Felnőtt: 600Ft/fő
    Diák, nyugdíjas: 400Ft/fő
    Családi jegy: 1200Ft/család

    A túrák átlagos időtartama 3-5 óra.
    A díjak az ÁFA tartalmazzák

    Programok

    Április 1.
    "Nász a természetben" Csaj-tó
    Ábrahám Krisztián
    Április 22.
    Mártélyi Tájvédelmi Körzet
    Somodi István
    Április 29.
    "Fészekrakók" -Fehér-tó
    Ábrahám Krisztián
    Május 6.
    "Nyomkereső"-túra- Péteri-tó
    Ábrahám Krisztián
    Május 13.
    Ásotthalmi "Csodarét"
    Krnács György
    Augusztus 26.
    "Fiókales" Csaj-tó
    Ábrahám Krisztián
    Szeptember 16.
    Természetvédelmi őrjárat a Fehér-tónál
    Ábrahám Krisztián
    Szeptember 30-október 1.
    Madármegfigyelő napok
    Kelemen-szék, Alpári-rét, Csaj-tó, Kolon-tó, Péteri-tó, Fehér-tó, Büdös-szék

    Október 14.
    Tőserdő
    Bártol István

    November 4.
    Darules a Fehér-tónál
    Borosné Szabó Ágnes-Ábrahám Krisztián
       

    Kiskunsági Nemzeti Park és Természet Háza Igazgatósága - Nemzeti park központi elérhetősége:

    6000.Kecskemét, Liszt F.u.19.
    Információ: Tel.: (76) 482-611, fax: (76) 481-074

    Kiskunsági Nemzeti Park Területi Iroda - Helyi iroda, Fehér-tóhoz kapcsolódó elérhetőség
    6724 Szeged, Föltámadás u. 29.
    Tel./fax: (62) 498-058
    Email: knpi@axelero.hu

    További információk és források:
    http://www.knp.hu
    http://www.sulinet.hu/termved/kiskunsag/pusztaszertk.html

    Megjelent: 38213 alkalommal
    Tovább a kategóriában: « Szeged története és látnivalói
    © 2018 Szegediwiw - All Rights Reserved. Designed By JoomShaper & Kontraszt Web és Videó Studió