×

Megjegyzés

Lack of access rights - File '/images/szeged/legifoto.jpg'
Lack of access rights - File '/images/szeged/arpademlekmu.jpg'
Lack of access rights - File '/images/szeged/vezerek.jpg'
Lack of access rights - File '/images/szeged/i_monostor.jpg'
Lack of access rights - File '/images/szeged/szobrok.jpg'
?

Szeged története és látnivalói

Értékelés:
(2 szavazat)

SZEGED - A NAPFÉNY VÁROSA

Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel mediterrán hangulatot áraszt. Az utcát ketté szelő Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történelméről, paprikájáról, szalámijáról, hanem szép lányairól is híres. A városban működő Szegedi Tudományegyetem olyan fiatalos pezsgést kölcsönöz Szegednek, mely megmutatkozik a kulturális és sport életben is. Szívélyes vendégszeretettel és tárt karokkal várjuk vendégeinket!

A Dóm téren nevezetes épületek sora található: Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai. Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben lévő Görögkeleti Szerb Templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó ikonosztázion, 80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi teret uralja a Városháza szecessziós, tornyos épülete, a Reök-Palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós műremek. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban, mint a Havas Boldogasszony Templom és Ferences Kolostor (Alsóváros, Mátyás király tér). A XV. századi, későgótikus műemlék együttese. Kegyképe a világhírű czestochowai Fekete Mária kegykép másolata. Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-, Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Tisza- part 10.), a világhírű Pick-szalámi készítésének teljes folyamatát mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos árvízvédelemről ad képet a Vízügyi Történeti Emlékhely (Maros torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a Kiskundorozsmai-szélmalom (Kiskundorozsma, Bölcs u.). Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).

Dóm - Fogadalmi templom

A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér

Belépőjegy a templomba:
Felnőtt: 400,- Ft/fő
Diák/nyugdíjas: 250,- Ft/fő
Vasárnap a dóm látogatása díjmentes!
A belépőjegy ára tartalmazza az idegenvezetés díját is.
Csoportok részére a nyitvatartási időn- belül bármikor.
Egyéni vendégek részére a garantált időpontokban tartunk vezetést.

Látogatási időpontok:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat: 08.00-17.00-ig.
Csütörtök: 12.00-17.00-ig.
Szombaton: esküvo esetén 15.00 óráig látogatható a templom.
Vasárnap: 13.00-17.00-ig.

Garantált időpontok templomi idegenvezetésre:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat: 09.00; 10.00; 11.00; 13.00, 14.00; 15.00; 16.00 óra.

Csütörtök 12.00; 13.00; 14.00; 15.00; 16.00 órakor.
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad.

Kilátótorony látogatása:
Belépő: (minimum 5 fő részére)
Felnott: 600,- Ft/fő
Diák/nyugdíjas 400,- Ft/fő

Garantált időpontok a toronykilátó megtekintésére.

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat: 09.30; 10.30; 11.30; 13.30, 14.30; 15.30; 16.30-kor.
Csütörtök: 12.30; 13.30; 14.30; 15.30; 16.30 órakor
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad.

Orgonabemutató:
Megbeszélés szerint kérhető, a Dóm Tourist Utazási Irodában.
Garantált idopontban: Szabadtéri előadási napokon, este 19.45-tol..

6 éves korig valamennyi szolgáltatásunk díjmentes!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Dómban, a toronyban csak saját idegenvezetőink tarthatnak bemutatót! Szíves megértésüket köszönjük!

Csoportos látogatási igényüket kérjük utazási irodánkban előre jelezni.
Idegen nyelvű vezetés előzetes bejelentés alapján történik.

A Fogadalmi Templom története.

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következo év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

A templom bemutatása

A templom legfontosabb adatai: A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya Búcsúi ünnepe: október 8. A szegedi Dóm az egyetlen, a XX. században épült székesegyház Magyarországon. A torony magassága 81 m. A kupola külső magassága 53,6 m (mindkettőt a földszinti padozattól mérve). A templom legnagyobb külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m. A Dómban található Magyarország 2. legnagyobb harangja, a 86 mázsás (pontosan: 8537 kg) Hősök harangja illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája. A Dóm homlokzata: A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le. A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A fokapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ó - és Újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László szobrokat Dávid István készítette. A fokaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két oldalbejárata a Béke és a háború kapuja, felettük a felirattal: "Venite adoremus" - "Jöjjetek imádkozni" illetve "Vae victis" - "Jaj a legyőzötteknek".

Körséta a templomba

A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az o nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt. Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé. Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk. Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg. A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot. A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-bol. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel. Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere. A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett. A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szűz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.

Harangok

A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. A Szent Teréz harang nemrég megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg. A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor, az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.

A lélekharang öntés éve: 1921
Súlya: 250 kg
Átmérője: 73 cm
hangolása: C 2

(új) Szent Teréz öntés éve: 2003
súlya: 580 kg
átmérője: 98 cm
hangolása: Asz 1

Magyarok Nagyasszonya öntés éve: 1996
súlya: 1020 kg
átmérője: 120 cm
hangolása: F 1

Szent Imre öntés éve: 1927
súlya: 2669 kg
átmérője: 165 cm
hangolása: C 1

Hősök harangja öntés éve: 1927
súlya: 8537 kg
átmérője: 245 cm
hangolása: F 0

Gyermekek kápolnája

A Segítő Szűz Mária kápolnát a szombat esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával kinyitjuk, hogy a kisgyermekes családok számára nyugodt misehallgatást biztosítsunk. A kápolnában játékok, rajzolási lehetőség van a kisebb gyerekek számára, ugyanakkor a szülők kihangosítva hallgathatják a szentmisét.

Az Egyházmegye története

A Csanádi Egyházmegye története

A Szent István államszervező munkásságának egyik legkiemelkedőbb tényezője volt a magyar egyházszervezet kialakítása. Összesen 10 egyházmegyét alapított, anyagi alapjukat bőséges birtokadományokkal, működésüket, s a keresztény hit terjesztését törvényekkel biztosította. Az esztergomi érsekség megalapításával István király kivonta e területeket a passaui püspök joghatósága alól és biztosította az ország egyházi függetlenségét. A politikai és védelmi szempontból egyaránt fontos Temesköz egyházmegyévé szervezése csak a tartományt uraló Ajtony vezér leverése után volt lehetséges. István a csatában győztes Csanád vezérre bízta a meghódított új tartomány világi igazgatását. Az o nevéből származik a központi székhely és a hozzá kapcsolódó vármegye új neve. A győzelem után 1030-ban István király előhívta Bakonybeli remeteségéből a nagy tudású bencés szerzetest, Gellértet, s Marosvárra küldte, hogy megkezdje az egyházmegye kiépítését ezen a területen. A dunántúli kolostorokból 12 társat vett maga mellé Gellért munkája segítésére. Az új püspökség székhelye Csanád (az egykori Marosvár) lett. Az első székesegyház a görög szertartású szerzetesek korábbi temploma volt. A templom kicsinek bizonyult, ezért Gellért 1036-1038 körül új székesegyházat építetett, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. A régi templom a Szűz Mária tiszteletére szolgáló bencés apátság helye lett. E templomot jelölte ki Gellért temetkezési helyéül, hogy hamvai majdan a Szűzanya oltalma alatt nyugodjanak. Munkatársaival Gellért bejárta egyházmegyéje területét, tanították és megkeresztelték a népet, s megáldották templomok építésére kijelölt helyeket. A térítés sikerei következtében gyorsan gyarapodott a hívek száma, akiknek lelki gondozására a dunántúli kolostorokból hívott még szerzeteseket. Bár maga Gellért püspök nem tudott magyarul, s prédikációit is tolmács segítségével mondta el, fontosnak érezte, hogy népét a saját nyelvén szólítsák meg papjai. A rábízott magyar ifjakat különös gonddal neveltette, taníttatta, hogy "Isten vallása ne legyen idegen ültetvény e földön". A hittérítői munka István király alatt viszonylag békésen folyt, de amikor a szent király 1038. augusztus 15-én lehunyta szemét, Magyarország heves politikai harcok színtere lett. Erős kezű irányítás nélkül a pogányság ismét megerősödött a magyarok körében. A püspök 1046-ban útnak indult, hogy a számkivetésből az országba visszahívott Vazul fiakat fogadja, s meggyőze a reménybeli uralkodót a keresztény hit fenntartásáról. Mielőtt azonban találkozhattak volna, a püspököt egy fellázadt pogány csapat meggyilkolta. Gellért vértanúsága megrendítette András herceget, s amikor Fehérvárott királlyá koronázták I. András, 1046-1060), rendeletében a pogány szokások elhagyására és István törvényeinek maradéktalan betartására intett mindenkit. Gellért püspököt székében bencés rendtársai követték. A bencés monostorok voltak a műveltség és a lelkiség letéteményesei. A szerzetesi közösségeik Csanádon, Aracson és Oroszlámoson nem csak a hitélet gondozói voltak, hanem iskolafenntartók és mintagazdaságok is. 1241 májusában éri el a tatár hordák támadása az egyházmegye területét. Az általános pusztítástól nem menekült meg a székesegyház sem, de Gellért kőkoporsója megmenekült a rombolástól. Az újjáépítéskor az altemplomból a főoltár elé helyezik az ereklyéket őrző koporsót. A középkori egyházmegye területéről 9 szerzet 49 rendházáról maradt fenn emlék, de a török időket csak a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor élte túl. A gazdag középkori egyházi kultúrából csak igen kevés építészeti emlék maradt meg mára, romok formájában. Külön értéke van a szegedi Dömötör toronynak és a Kiszomboron feltárt körtemplom freskóinak. A két legfőbb ősi központ - Csanád és Arad - még romjaiban sem maradt meg. A Török Birodalom terjeszkedése során a XV. században mind közelebb jutott Magyarország határaihoz. A pogány előretörés megállítására III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Hazánkba küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki tüzes szónoklataival sokakat szólított fegyverbe a török veszély ellen. A nagybirtokos Hunyadi János és Kapisztrán seregei egyesült erővel szabadították fel 1456-ban a török ostrom alól Nándorfehérvárt (ma: Belgrád, Szerbia-Montenegró). Ez a kudarc 70 évre visszavetette a török terjeszkedést, bár kisebb betörései elérték a Csanádi Püspökség területét is, állandó létbizonytalanságban tartva az itt élőket. A Dózsa György vezette parasztfelkelés során 1514-ben ismételten felégetik Csanád városát, s véglegesen eltűnnek Szent Gellértnek a székesegyházban őrzött ereklyéi. A fellázadt parasztseregek fogságba ejtik és kivégzik a Csáki Miklós püspököt is. Utóda a zavaros és véres idők ellenére újjáépíti a székesegyházat. 1526-ban Mohácsnál a törökök súlyos vereséget mérnek az egyesült magyar seregekre. A csatamezőn meghal a király, több főúr és főpap is, köztük a Csanádi püspök. Az országban két keresztény király vetélkedik a hatalomért, s ezt kihasználva a török könnyűszerrel hódít meg mind nagyobb területeket. 1552-ben Temesvár és Lippa után elesik Csanád vára is, az egyházmegye egésze török kézre kerül, s szervesen beépül a török közigazgatási rendszerbe. A török uralom alatt álló egyházmegye területére a püspökök nem léphettek be, így a távolból, helynökeik által gyakorolták püspöki joghatóságaikat. Általános gyakorlat azonban, hogy a Csanád püspöki szék egy ugródeszka csupán a magasabb méltóságok felé. A hívek lelki gondozását ezekben az évtizedekben az egyre fogyatkozó számú papság mellett ferencesek és bosnyák barátok, majd erdélyi jezsuiták látták el. A radnai és a szegedi Szűz Mária templomok ekkor lettek a szétszórtan élő katolikus hívek lelki központjai. A keresztény seregek küzdelmének eredményeként a XVIII. század elején kiűzik a törököt az egyházmegye területéről. Az újonnan felszabadított területeken az egykori birtokosok, így a püspökség is csak hosszas procedúra után kaphatják vissza birtokaikat vagy annak egy részét az ún. királyi Újszerzeményi Bizottságtól. Mivel még hét évtizeden át Bécs fenntartotta a katonai határőrvidék sajátos szervezetét, a Bánátot sem közjogilag, sem egyházilag nem engedték egyesíteni a többi magyar területtel. A püspök csak hosszas huzavona után kap joghatóságot az egykori Csanád egyházmegye teljes területére. Az ősi székhely, Csanád vára elpusztult. Az egyházmegyéjébe visszatérő püspök székhelye előbb Szeged, majd Temesvár lesz. Az egykori székesegyház helyén, Csanádon ma Szent Gellért szobra áll. Temesváron 1736 és 1775 között felépül az új székesegyház. Az ősi hagyományokat követve ezt a székesegyházat is Szent György vértanú tiszteletére szentelik fel. Az egyházmegye életének újjászervezésében kiemelkedő szerepet játszott a szegedi születésű Kőszeghy László püspök (1800-1828). Az egyházi közigazgatást átalakítva 6 fő esperességre és 18 esperesi kerületre osztotta az egyházmegyét. Temesváron papnevelő intézetet alapított a súlyos paphiány csökkentésére, s a szolgálatképtelen lelkipásztorok ellátására nyugdíjintézetet állított fel. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hívek anyanyelvükön hallhassák Isten igéjét, s igyekezett közvetlen kapcsolatot fenntartani papjaival és híveivel is. A XVIII. század első felében több hullámban érkeztek telepesek a felszabadított területekre. A kevés visszatérő magyar mellett nagy számban érkeztek német, bolgár, horvát, szerb, cseh, olasz és spanyol telepesek. Az első világháborút lezáró trianoni béke a Csanádi Püspökség életébe is hatalmas változást hozott: az új határok három részre osztották az egyházmegyét: A nagy kiterjedésű egyházmegyének a Tiszára és az Al-Dunára forduló része (67 plébánia) a Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került. A keleti, nagyobb rész (160 plébánia) a Román Királyság területéhez csatolódott, s csak a legkisebb rész, 33 plébánia maradt Magyarország területén .

Szeged-Csanádi Egyházmegye
története

A Moóri Glattfelder Gyula püspöknek (1911-1943) Temesváron egyre nehezebb környezetben kellett dolgoznia, míg 1923-ban az Apostoli Szentszék rendelete Magyarországot és Szegedet jelölte ki székhelyéül. Szegedet a kultuszminiszterrel Klebelsberg Kunó gróffal együttműködve hamarosan a Dél-alföld méltó kulturális és egyházi központjává építik ki. Püspöki palotát és szemináriumot épít, illetve folytatja a szegediek fogadalmából született templom felépítését. 1930-ban Velencébe zarándokol, s onnan Szent Gellért ereklyét hoz a felszentelendő új templom oltárára. Díszes külsőségek között, 1930. október 24-én szentelik fel a templomot, mely építészetében és berendezésében is kiemelkedő alkotás. A Fogadalmi Templomot 1931-ben a Szentszék székesegyházi rangra emeli. Az Apostoli Szentszék 1952-ben a volt Nagyváradi Egyházmegye magyarországi részét is a csanádi püspök fennhatósága alá helyezte. 1981-ben Szeged neve is belekerül az egyházmegye nevébe. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 1993 óta II. János Pál pápa "Hungarorum Gens" címen kiadott Apostoli Konstitúciója alapján Csongrád és Békés megye területét foglalja magába.

Az egyházmegye főpásztora 1987 óta Gyulay Endre

Egyház történeti Múzeum
Dóm tér 5. Tel.: +36-62/420-953
Nyitva: Ápr.1.- Okt.31. H.: zárva K-V.: 10-18 h
Nov. 1.- Márc.31. H.: zárva K-V.: 10-16 h

 

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett és 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera- és balett-tagozat is működik.

Szegedi Szabadtéri Játékok

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.

A szervezők a jegyértékesítés korai indítása mellett hangsúlyt helyeztek arra is, hogy az érdeklődők számára minél több lehetőséget biztosítsanak a jegyek megvásárlására. Az internetes jegyértékesítés, valamint a jegyirodákban történő vásárlás mellett az idén lehetőség nyílik az Accor és más szolgáltatók kulturális utalványainak beváltására is. Mindezek mellett a tavaly meghirdetett változatos turisztikai programcsomagok között – újdonságként – mód nyílik olyan kedvezményes csomag megvásárlására is, mely a Szegedi Szabadtéri Játékok előadására szóló jegy mellett egy szegedi étteremben eltöltött vacsorát is magában foglal. Turisztikai programcsomagok vásárlása esetén a TUI szegedi utazási központjában üdülési csekket is beváltanak.
További újdonságot kínál a fesztivál a látogatók utazásának megkönnyítésére: budapesti indulással, Kecskemét és Kiskunfélegyháza érintésével színházbuszt is indít előadásaira.

Elérhetőség:

Igazgatóság:
Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező KHT.
Igazgató: Bátyai Edina
Általános igazgatóhelyettes: Herczeg Tamás
Művészeti titkár: Csigér Marianna
Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 2.
Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2260
Tel./Fax: +36-62/471-411
Tel.: +36-62/471-169

Email: titkarsag@szegediszabadteri.hu
Web: www.szegediszabadteri.hu; www.szabadteriszeged.hu
Jegyértékesítés

Galéria

Szegedi Szabadtéri Játékok 2007.

 

Móra Ferenc Múzeum

A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is. A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.

Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).

1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közreműködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelődési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaink önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.

A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.

Információk a múzemról:

6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
Telefon: 62/549-040/ Fax: 62/549-061
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 400,- Ft
Nyugdíjas: 200,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Állandó kiállítások a múzeumban:

Lucs Ferenc képgyűjteménye
Patikatörténeti kiállítás
"Csak egy Földünk van" (természettudományi kiállítás)
A múzeum törzsanyagának képei és szobrai
Móra emlékszoba
"... avarnak mondták magukat ..." (régészeti kiállítás)
Csongrád megye népművészete (néprajzi kiállítás)

 

Fekete-ház

A hazai múzeumi gyakorlatnak megfelelően Szegeden is először a régészeti, numizmatikai, és történelmi jellegű tárgyak együtt kerültek be a gyűjteménybe. Eleinte csak alkalomszerűen, adományozás révén kerültek be a múzeumba, ezeket a régészeti tárgyakkal együtt leltározták be. A várostörténeti jelentőségű tárgyak, pecsétnyomók, viseletek, céhzászlók is csak lassan gyarapodtak, tudatos gyűjtésükre nem gondoltak.

Az első világháború után, a frontról visszatértek számos olyan tárgyat, emléket hoztak haza, amely ott kint őket a városukra, Szegedre emlékeztette, vagy a háború viharában a haza védelmének szimbólumává lett. Ezeket a relikviákat 1918 őszén ünnepélyesen a városi múzeumra bízták. Ekkor az intézmény igazgatója, Móra Ferenc, a megnövekedett létszámú anyagnak külön leltárkönyvet nyitott (1918. dec. 6.)

A két háború közti időt általában úgy jellemezhetjük, hogy tudatos, célszerű rendszeres gyűjtés nem folyt. Az 1950-es évek elején a városi könyvtár és a múzeum különválása után megindult a gyűjtemény lassú fejlődése. 1955-ben nyitották meg az új elvek szerint készített várostörténeti leltárkönyvet. Döntő változást az 1978-as esztendő hozott, amikor a múzeumi szervezet módosítása révén létrejött a Történeti Osztály, amely magába foglalta a Történeti Gyűjteményt. 1980-ban az Osztály megkapta a Somogyi utca 13. szám alatt lévő Fekete házat gyűjtemény, kiállítás, kutatóhely céljára. Az Osztály gyűjtési köre időben a későközépkortól napjainkig terjed. Tematikáját tekintve fontos feladata a várostörténeti anyagok gyűjtése és dokumentálása, a későközépkortól kezdve napjainkig tükrözve a megváltozott életmód okozta tárgyi világ átalakulását. Gyűjti a városban élt, vagy innen elszármazott jeles személyek anyagait - tárgyakat, dokumentumokat -, a városi munkásság kialakulásának, harcainak bizonyítékait. Gondot fordít Szeged ipari létesítményeinek, országos fontosságú gyárainak történetére, megkülönböztetett helyet biztosítva az építőipari munkások tevékenységének, a nagybirtokos cselédség életkörülményeinek föltárására.

A Történeti Osztály 1995-től kezdve önálló kötetben jelenteti meg munkatársai publikációit: Történeti tanulmányok, Studia Historica címmel.

6720 Szeged, Somogyi u. 13.
Telefon/Fax: 62/425-872
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Kass Galéria

A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában. A galéria Kass János szegedi születésű, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész munkásságát mutatja be.

Kass János 1946-ban végezte el az iparművészeti iskolát és keramikus mesterlevelet kapott. 1946-49 között az Iparművészeti, 1949-51 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1951-ben szerzett grafikusi diplomát. 1967-től tanított az Iparművészeti Főiskola Grafikai tanszékén.

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban ezüstérmet nyert, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paolóban, s a német és magyar "Szép könyv versenyen" kapott díjakat. 1966-ban, Lipcsében a könyvművészeti kiállításon "A világ legjobb könyve" díjat és aranyérmet nyert.

A Kass Galériában Kass János munkásságának olyan jelentős sorozatai kerülnek bemutatásra, mint a Kékszakáll, Az ember tragédiája, a Biblia, a Hamlet, s válogatott művek a Fejek sorozatból. A fenti alkotások mellett egyéni grafikái is helyt kaptak a kiállítótérben.

1991-ben a Galéria alapterületének kibővítését követően nyílt lehetőség arra, hogy időszaki kiállításokat is be lehessen mutatni. A Kass Galéria Szeged város tulajdonában és a Móra Ferenc Múzeum üzemeltetésében működik.

Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945
6720 Szeged, Vár u. 7.
Telefon: 62/420-303
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft
Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Varga Mátyás színháztörténeti kiállítóház

1987. augusztus 1-jén nyílt meg Szegeden a Bécsi körút 11/a szám alatt a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház. A felújításra szoruló épületet Varga Mátyás díszlettervező művész megvásárolta, s Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint felújították. A kiállítás berendezése után Varga Mátyás a kiállítóházat Szeged városának ajándékozta, amely azóta is a város tulajdonában, s a Móra Ferenc Múzeum üzemeltetésében működik.

A Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező közönség teljes képet kaphat itt a szabadtéri játékok történetéről és Varga Mátyás díszlettervezői munkásságáról.

A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hat évtizedes munkásságának bemutatásán keresztül a magyarországi színháztörténet egy jelentős szeletéről alkothatnak képet a látogatók. Az intim belső udvar felől nyitott folyosón jutunk a kiállítóház alsó szintjére. A folyosót harmincas évekbeli plakátok díszítik.
Az első kiállító teremben Varga Mátyás díszletterveinek kronológiai, részben hangulati, érzelmi elvekkel kialakított bemutatóját találjuk. A következő szinten az Országépítő címet viselő murális kerámia Kós Károly előtt tiszteleg, s további színdarabok díszleteinek elemeit, plasztikus kerámiakompozíciókat és díszletterveket találunk itt. A tetőtéri legfelső szinten Varga Mátyás - ma már történeti dokumentum értéket is képviselő - grafikái láthatóak.

Kass János grafikusművész alkotásai
6722 Szeged, Bécsi krt. 11/A
Telefon: 62/421-948
Nyitva: 10-14 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft
Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

 

Vadaspark

A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű Magyarországon (40,5 ha). Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal. Az itt vadon élő állatok számát és életlehetőségeit odúk kihelyezésével illetve téli táplálással is igyekeznek bővíteni. Természetvédelmi vállalásai között az oktatás, a mentőmunka mellett fontos helyet kap a veszélyeztetett fajok megőrzésében történő szerep vállalása. A dél-amerikai karmos majmok tartásában és tenyésztésében európai hírűek eredményeik. Földrajzi elvű bemutatójuk leglátványosabb része a dél-amerikai rész, ahol a természetes adottságokat jól használva alakították ki az állatok nagy területű elhelyezési helyeit. Jövendő gyűjteményi céljaik közé tartozik a kistestű főemlősökkel, a ragadozó állatokkal és a madarakkal való foglalkozás, és egy terrárium-inszektárium ház építése, illetve számos állattartó hely korszerűsítése, jól átgondolt gyűjteményi terv alapján. A Szegedi Vadaspark az ember és a természet találkozási helye kíván lenni, ahol mindenki megismerkedhet a távoli, egzotikus tájak különleges, ritka állataival éppúgy, mint a hazai élővilág ezernyi titokzatos csodájával. Pillantson be az életünkbe, gyönyörködjön a szép állatokban, ismerje meg munkánkat céljainkat, elképzeléseinket!

Általános információk

Szegedi Vadasparkért Alapítvány
6701 Szeged Pf.: 724
Citibank: 10800014-40000005-01884839
Adószám:19083694-1-06

Nyitva tartásra vonatkozó információk

Az állatkert egész évben minden nap reggel 9-től napnyugtáig tart nyitva.
Áraink 2005. március 15-től érvényesek.

Jegyekre, bérletekre vonatkozó információk

Egyéni jegyek

Felnőtt

540 Ft / fő

Gyermek (3-14 év)

360 Ft / fő

Nyugdíjas-diák(14 év felett)

440 Ft / fő

Családi jegyek

2 Felnőtt és 2 gyermek

1600 Ft / 4 fő

Nagycsaládosok (igazolvánnyal)

540 Ft / felnőtt

120 Ft / gyermek

Csoportos jegyek

Felnőtt (felnőtt csoport: min.15 fő)

480 Ft / fő

Gyermek-diák-nyugdíjas (óvodáscsoport: min. 10 fő
diákcsoport: min. 15 fő)

300 Ft / fő

Csoportos tömbjegy(100 db-os)

25000 Ft / 100 fő

Bérletek

Éves felnőtt

2600 Ft / fő/év

Éves gyermek

2000 Ft / fő/év

3 év alatti gyermekek számára a belépés ingyenes!

A Szegedi Vadaspark az ország legfiatalabb állatkertje. 15 évvel ezelőtt , 1989. májusában, gyermeknapon nyitottuk meg kapunkat a látogatók előtt. Az óta folyamatosan fejlődünk, jelenleg csaknem száz állatfaj több mint négyszáz egyede szerepel gyűjteményünkben. Sok, nemzetközi téren is ritkaságszámba menő, kihalástól veszélyeztetett állattal, elsősorban dél-amerikai majomfélével találkozhat az évi mintegy százhúszezer látogatónk. Igen jó természeti adottságokkal rendelkezünk, mert a terület nagyrészét egy gyönyörű elegyes erdő borítja, ahol a leggyakoribb kocsányos tölgy mellett megtalálható a magas kőris, a kis- és nagylevelű hárs, a korai juhar, a mezei szil és még számos más növény. Az állatvilág is igen gazdag, különösen sok madár él a parkban, de pl. őzek, rókák, mókusok is előfordulnak.A Vadaspark fejlesztése során egyik legfontosabb feladatnak tekintjük ezen meglévő természeti értékek megóvását, sőt gyarapítását. Igen nagy öröm számunkra, hogy a 2000. év kezdetére területünk újabb 20 hektárral, közte három tóval bővült, így összesen 45 hektár rendkívül változatos természeti környezet áll rendelkezésünkre elképzeléseink megvalósításához. A viszonylag nagy terület lehetővé teszi, hogy állataink zömét nagy, sokszor több ezer négyzetméter kitevő, természetszerű kifutókban mutathassuk be, ahol például még a majmok többsége is 15-20 méter magas fákon tornászhat. Egyik elsődleges célunk az, hogy valamennyi meglévő állatunknak a legrövidebb idon belül a fent leírtakhoz hasonló elhelyezési körülményeket tudjunk biztosítani. Igen fontosnak tartjuk a természetvédelmi oktatást nevelést, valamint a kihalástólveszélyeztetett fajok megmentésében való közvetlen részvételt. Főállású zoopedagógusunk évente több száz gyerekcsoport részére tart foglalkozásokat, de a főiskolások számára is tartunk képzéseket. A Szegedi Vadaspark tagja az Európai Állatkertek Szövetségének (EAZA) és a Magyar Állatkertek Szövetségének ( MÁSZ). Több, mint egy tucat olyan állatfajunk van, amellyel részt veszünk az Európai Fajmegmento Programban (EEP), sőt a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) nemzetközi törzskönyvét is Parkunkban vezetjük, és mi végezzük ezen faj tenyésztésének európai koordinációját is.Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki a régió nemzeti parkjaival, s a sérült hazai védett állatokat befogadjuk, gyógykezeljük és ápoljuk, s utána, ha ez lehetséges, a nemzeti park munkatársaival közösen, újra szabadon engedjük őket .Parkunkban 29 főállású és egy négyórás munkatárs dolgozik. Szeged Város önálló gazdálkodású intézményeként éves költségvetésünk a fejlesztésekkel együtt 130-140 millió Ft., melyből a működési költségeknek valamivel több, mint ötven százalékát a város adja támogatásként, a többit nekünk kell kigazdálkodnunk. Fejlesztéseinket részben városi támogatásból, részben pályázati forrásokból, illetve szponzori és alapítványi támogatásokból valósítjuk meg. Igen örvendetes, hogy a 2004-2006-ig terjedő időszakra Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése összesen 100 millió Ft. fejlesztési támogatást szavazott meg, melyből az első évben Dél-Amerika házat és oroszlán-bemutatót kívánunk építeni, a második évben a dél alföldi parasztudvar kialakítását tervezzük, illetve bővítjük az Afrika bemutatót. A harmadik évben terveink szerint elkészül az új főbejárat és egy akvárium-terrárium épület is. Mindezek megvalósításához azonban a városi támogatás és a pályázati források mellett egyéb segítségre is szükségünk van .Van egy közérdekű alapítványunk, a Szegedi Vadasparkért Alapítvány, amelynek a számlájára befizetett összegeket elsősorban az új fejlesztések megvalósítására fordítjuk.

Szegedi Vadasparkért Alapítvány
6701 Szeged Pf.: 724
Citibank: 10800014-40000005-01884839
Adószám:19083694-1-06

Az alábbiakban csak néhány érdekes állatot emelünk ki a sok közül, de részletesebben szólunk a Dél-Amerika bemutatónkról, amely igazi különlegességnek számít.

Utazás Dél-Amerikába Az erdőben kanyargó ösvényen először a Brazília középső részét borító száraz füves, bozótosok jellegzetes állatával, a sörényes farkassal találkozhatunk, amely Magyarországon csak nálunk látható, állatkertben ritka, az Európai Fajmegmento Programban ( EEP ) szereplő faj. Az apró rágcsálókon és madarakon kívül viszonylag nagy mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt. Rövidesen kiérünk az argentin pampákra, ahol - éppúgy, mint a vadonban - a teve-félék családjába tartozó guanakók (Láma guanicoe) együtt legelnek a futómadár nandukkal ( Rhea americana ) és a nagytestu rágcsálókkal, a marákkal ( Dolichotis patagonum. Ugyancsak ezen a részen látható a föd legnagyobb testű rágcsálója, az 50 kg-nál is nagyobb súlyt elérő capybara vagy más néven vízidisznó,( Hydrochoreus), a pompázatos chilei flamingó, ( Phoenicopterus chileaensis ) és még sok más vízimadár.Ezután egy kis kert mellett haladunk el, ahol tavasztól őszig olyan jellegzetes Dél-Amerikai kultúrnövényeket láthatunk, mint például az ősi kukorica ( Zea mexicana ), az édesburgonya (Ipomoea batatas), az amaránt ( Amaranthus caudatus), a földcseresznye (Physalis peruviana) és egyebek.Balról az óriás kaktuszok jelzik, hogy az Andok magas hegyinek állatvilága következik.A kecses, szélvészgyors vikunyák ( Lama vicugna) 5-6 ezer magasságban is megélnek, s a ritka levegő ellenére kitartó vágtázók. A földön a legfinomabb kelméket az ö gyapjukból szövik. Majdnem ez okozta vesztüket is, de ma már élőhelyükön szigorú védelem alatt állnak. Magyarországon csak itt látható ez az Európai Fajmegmento Program ( EEP) keretébe tartozó faj.A két ősi indián háziállat az ugyancsak csodálatos gyapjút adó alpaka (Lama pacos) és a régmúlt időkben a szekeret helyettesítő, teherhordó láma ( Lama glama ) megtekintése után az Amazonas menti őserdőkbe jutunk.A tapírok ( Tapirus terrestris ) tava mellett az őserdők jellegzetes vaddisznói az örvös pekarik ( Tayassu tayacu ) legelnek. Az aljnövényzetben fellelhető gyümölcsöket, gumókat, gyökereket, hajtásokat, gerinces és gerinctelen állatokat egyaránt elfogyasztják. Elkóborolt egyedei a ragadozók kedvenc zsákmányai, bár falkában nemegyszer még a jaguárral is szembeszállnak.A pekarik után a majmok világa következik. A villanypásztorral körbekerített erdőrészekben a rendkívül intelligens csuklyás majmok ( Cebus apella ), a bámulatos mászóteljesítményre képes pókmajmok ( Ateles spp.) éppúgy megfigyelhetők, mint az Európában csak néhány állatkertben látható, különleges ritkaságnak számító bőgőmajom ( Alouatta caraya )A majomerdőt elhagyva a hatalmas termetű, színpompás tollazatú zöldszárnyú ara (Arachloroptera ) papagájok ricsaja fogad bennünket. A több mint negyven állat részére az idén készült el a tekintélyes nagyságú ház és a hozzá tartozó tágas külső röpde.A Dél-Amerika bemutató a trópusi háznál ér véget, ahol az esőerdok csodálatos kis majmocskái tekinthetők meg. Ebben a Magyarországon egyedülálló gyűjteményben szinte minden állat kihalástól veszélyeztetett, különleges ritkaság. Ilyenek például a Brazília keleti partvidéki őserdőiben élő, rendkívül veszélyeztetett oroszlán majmocskák, az arany oroszlán tamarin ( Leontopithecus rosalia ) és az aranyfejű oroszlán tamarin ( Leontopithecus chrysomelas ) , melyek megmentésére világméretű tenyészprogramot dolgoztak ki, s a fogságban született állatokból már többet sikerült az eredeti élőhelyre visszatelepíteni. De itt látható a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) melynek nemzetközi törzskönyvét és európai fajkoordinációját a Szegedi Vadasparkban végezzükA látványos frizurával rendelkező lisztmajmocska ( Saguinus oedipus ) nevét a híres magyar zeneszerző után kapta, s ugyancsak veszélyeztetett, akárcsak a Goeldi-féle ugrótamarin (Callimico goeldi ), az ezüstös selyemmajmocska ( Callithrix argentata ) vagy az aranykezu tamarin ( Saguinus midas )

Füvészkert

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, „hegyvidéket” emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

  • A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.
  • Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.
  • Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.
  • Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.
  • Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.
  • Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.
  • Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.
  • Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Címe: 6700 Szeged, Lövölde út 42.
Kezelője: József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszéke
Telefon: 62/544-236
Telefax: 62/544-236
E-mail: Mihalik@bio.u-szeged.hu
http://www.sci.u-szeged
Terület: 17 ha
Taxonok száma: 2500
Nyitva tartás: naponta 10–18 óra között.
Az üvegházak óránként induló csoportokkal látogathatók.
Belépődíj: van.
Szakvezetés: csak előzetes egyeztetés alapján.
Megközelítése: 70-es városi autóbusszal.

Szeged környékének nevezetességei

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az itt található anyagok az Emlékpark honlapjáról származnak
www.opusztaszer.hu

Szertől Ópusztaszerig
- rövid történeti áttekintés -

Ami a középkor folyamán igazi rangot adott a térségnek, az az a korában nagyjelentőségű kulturális központnak számító bencés monostortemplom, melynek legelső elődje körül már a XI. században jelentős település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt - mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett - erős gazdasággal bírhatott. Szer a XV. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkező, központi mezővárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török helyőrséget telepített a monostor maradványaiba. A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet.

A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történetkutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos és tudományoskodó munka íródik ebben az időben Szerről.

Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék", Kecskemét városának jutott először eszébe 1861-ben, ám igazi szellemi tőkét nem tudott az ügyből kovácsolni. Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, igen nagy érdeklődés és pártolás övezte az ügyet. Ebben az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán.

Az 1896. VIII. tc.-ben rendelte el az országgyűlés emlékhely állítását Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én világraszóló ünnepség közepette helyezték el, noha a mai emlékmű elkészültéig még jó egy évig várni kellett.

1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva -"Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobori búcsút.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő neonacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek.

A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában.

A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása.

Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

Forrás:

Vályi Katalin - Zombori István: Ópusztaszer
Trogmayer Ottó: Szertől Ópusztaszerig

Látványosságok

Árpád-emlékmű

Árpád-emlékmű

A fősétány végén kialakított dísztéren található az 1896-ban emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmű, melynek alkotópárosa Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász. Az 1997-98-ban újrafaragtatott szobor (Buzár Károly a szobrász) hatásos háttérdíszlet a nemzeti ünnepek ceremóniáihoz, s más rendezvényeken. Névadója is lett a falu hagyományos népünnepélyének: a régebben szeptember első vasárnapján tartott összejöveteleket ma is emlegetik - szobori búcsúként - Ópusztaszeren. (Az Árpád-emlékmű mészkőtestének zugaiban apró páfrányka zöldell. Érdekesség, hogy a Vereckei-hágó környékén is él e faj.)

Feszty körkép

Vezérek

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérojű kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-tol 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.

Szer monostora - a romkert

Monostor

A jelenleg is folyó ásatások 1970-ben kezdődtek Dr. Trogmayer Ottó vezetésével. A korábban feltárt, középkori harangöntő gödör alján csaknem hiánytalanul megtalálták egy középkori harang öntőformáját (2118 darabban!). A Vályi Katalin régész vezette feltárás (1993) után az MTA Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia restaurálta az öntőformát, s ennek köszönhetoen az emlékpark újabb, ritkaságszámba menő értékkel gazdagodott: Máté István szobrászművész és Makk József kohómérnök ugyanis 1997 nyarán ujra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.

Jurták

Jurta

Az Erdő és ember állandó kiállítás tíz fából készült jurtaszerű - a honfoglaló magyarok világára emlékeztető - pavilonban található, amelyekkel szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban - Magyarországon egyedülállóan - az erdo (a fa) és az ember kapcsolatát bemutató kulturtörténeti kiállítás tekintheto meg. Az első három pavilonban az erdő kialakulását és Magyarország erdőit láthatja a nézo. Majd a két egymásba nyíló egységben a hazai erdőzgazdálkodás története következik.

Néprajzi Múzeum (Szabadtéri)

Szatócsbolt és pékműhely: A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezovárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. Az 1910-es években egy zsidó család vásárolta meg és az utcai szobát átalakítva szatócsüzletet nyitott. 1939-ben az új tulajdonos pékséggel bovítette a kereskedést. A pékműhelyben két segéddel dolgozott és a szatócsboltban felesége árult. A falusi szatócsok portékájuk nagy részét nagykereskedőktől, kisebb részét kézműves mesterektől /kádár, bognár, kefekötő stb./ szerezték be. Az üzlet és a pékség közötti lakás a dél-alföldi falusi kiskereskedok 1940-es évekre jellemzo, kispolgári jellegű házkultúráját állítja elénk.

Szegedi tanya: A szegedi tanya. A 20. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a 19. és 20. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá. A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín. A színben az eke, a boronák, a szelelorosta és más gazdasági eszközök mellett a féderes kocsi érdemel figyelmet, amely az első világháború után a tanyai gazdák piacozó és ünneplő kocsija lett. Az épületek elhelyezése követi a 19. századi szegedi tanyák tájolását és telekelrendezését: a ház hátsó vége, az uralkodó szélirányhoz alkalmazkodva, észak-északnyugatra néz, így a lakóház, a vele szemben épült istálló és az ólak három oldalról védett udvart fognak közre. A szegedi határban a tanya mellett telepített szőlő, a palántás megvédése a jószág kártevésétől szükségessé tette a növénykultúrák, majd az egész tanya bekerítését. A tanyák körülkerítése, amit a külterületi építési szabályrendelt is megkövetelt, a 19. század végén terjedt el.

Községháza: A községháza és a postahivatal A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községháza másolata készült el. Klasszicista stílusjegyeket viselő eklektikus épület. Jellemző a 19. század vége és a századforduló vidéki /rurális/ építészetére, ezáltal illeszkedik a "skanzen" mezővárosi jellegű utcaképébe. Az épületben községi postahivatal és potatörténeti kiállítás is helyet kapott. Ritka látványt ígér egy szobabelső, amely a falusi postamesterének környezetét idézi a 19. és 20. század fordulójáról. A postásnők gondot fordítottak otthonukra, életvitelük a falusi tanítónőkéhez hasonló volt. A községháza udvarán lévo kocsiszínben az un. "vörös postakocsi" rekonstrukciója látható. A tűzoltó szertár a falusi "önkénes tűz-oltó egyletek" 20. századi eszközeiről, felszereltségéről ad képet.

Fazekasműhely: A kézműves műhelyek a tanyai épületcsoport ötödik egységét képezik. Az épületet Hódmezovásárhely, a fazekasságáról és festoművészeirol híressé vált város határából telepítették a skanzenbe. A 19. század harmadik negyedében épült. A 20. század első felében három iparos dolgozott benne, s utoljára a kovács zárta be műhelyét az 1970-es években. A kovácsműhelyben a kézművesség sok évszázados munkaeszközei láthatók: az áttüzesített vasat a mester az üllőn kalapálta, amiben egy-két segéd vagy inas segített. A kohó parazsát lábbal hajtott fújtató izzította. Lovat patkolt, mezőgazdasági szerszámokat - ekét, boronát, szénavágót - javított, új kocsi vasalását készítette és a régiekét javította. A parasztok gyakran terménnyel fizettek munkájáért. Az épület hátsó helyiségében valamikor bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovácsnak társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. A bognár-műhely tanulságos eszköze a kézzel hajtott, lendkerekes faeszterga, melyet egy szegedi műhelyben két nemzedéken keresztül használtak. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-l00 éve egy szegedi mester cégére volt. A műhelyek mellett épített színben a Dél-Alföld ló fogatolású személy- és teherszállító közlekedési eszközeit mutatják be.

Tanyasi elemi népiskola: A tanyai iskola Az 1980-as évekre az első tanyai iskolákat elbontották vagy tel-jesen átépítették, ezért a szegedi múzeum munkatársai egy 1911-ben Felso-Pusztaszer község Árpádhalom határrészén épült elemi népi iskolát telepítettek a szabadtéri gyűjteménybe. A visszaemlékezések szerint a tanítói lakás eredetileg csárda volt, melyet a tanterem építésekor tettek lakhatóvá. Az épület alapját a közelben kitermelt réti mészkőből, darázskőből rakták, fala vályog, tetejét zsindely fedte. A fagerendás mennyezetű, fapadlós tanteremben a századelo elemi népiskoláinak vaskos padjai, taneszközei, térképei, színes faliképei láthatók. A pusztaszer-árpádhalmi iskola tantermében gyakran 80-100, hat-tizenkét éves gyermek zsúfolódott össze. A volt tanítói lakásban iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg.

Szentesi tanya: Szentes a 20. század első felében harminc ezres népességű dél-alföldi mezováros. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaság-típust képvisel. Az emlékparkba áttelepített lakóház a Kurca folyócskához közeli magas parton a l9. század végén épült. A vályog-falú, nádtetős épület szoba-konyha-kamra-istálló beosztású. Nyitott kéményű konyháját a 20. század első évtizedeiben padlásolták le és rakott tűzhelyet építettek benne. A konyha hátsó falán érintetlen az ívelt, barokk jellegű bolthajtás, amit a közelmúltban több alföldi házban még láthattunk. A kamra berendezéséből említést érdemel a vésett díszu, 1911-ben készült ácsolt láda, amit "szekrény"-nek neveztek. A tanya jellegzetes építménye a boglya formájú ól, amelyben rendszerint disznókat vagy baromfit tartottak. Fala vályog, tetejét kukoricaszárból, nádból, zsúpszalmából rakták. A Dél-Alföldön a Hármas-Körös mellékén, Szentes, Hódmezovásárhely határában és Észak-Bácskában a szabadkai szállásokon építettek ilyen ólakat.

Szentes-donáti szélmalom: A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négyszintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad találhatók. A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók. A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt. Régebben a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, korpás lisztet őröltek. Csak az 1880-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat. A 20. század elején korszerű hengerszitát szereltek fel a malomba. A szélmalmokat idővel kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban kukoricát és árpát daráltak. A szélmalmot az l950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.

Csongrádi halászház: A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak, ahol rég tiszai hajós, hajóépíto ácsok, kubikosok éltek. Földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak, ennek tulajdonítható, hogy régi, földfalú, nádfedeles házaik megélték az 1950-es éveket. Az 196o-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád-Belsővárosban 17 hagyományos jellegű házat védetté nyilvánított. Azokat nem lehet áttelepíteni, ezért az etnográfusok más belsővárosi házat választottak az emlékpark szabadtéri gyűjteményébe. A lakóház három osztatú: szoba-konyha-kamra beosztású. A boltíves pitvart és a több évtizede átépített deszka kéményt archív -fotók és a visszaemlékezések alapján rekonstruálták. A szoba az 19l0-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mutatja. Télre a halászok eszközei a kamrába kerültek, a lisztesláda, a zsírosbödön, a hordók, szakajtók és a kenyérsütés kellékei mellé.

Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismerté. A hozzáértés, a szorgalom és a konjunktúra a 19. század végétől a paprikatermelőket és feldolgozókat a szegedi paraszttársadalom egyik leginkább polgárosodó rétegévé tette. A napsugaras oromdíszítés a barokk egyházi művészetben gyökerezik. Az 1879-es tiszai árvíz elpusztította a régi parasztházakat, ám az újjáépítés tervezőmérnökei szorgalmazták az oromdísz felújítását. Az építkezők készsége és az ácsmesterek leleménye a városban és környékén sok változatát hozta létre, s néhány műemléki védelem alatt áll. A 19. századvégi városi parasztházak sajátossága az oszlopos tornác. Ősszel az ott száradó papri-kafüzérek színes látványt nyújtottak. A ház két helyiségében Szeged 19-20. századi népi építészetét és a paprikások munkaeszközeit, munkamódját bemutató kiállítás látható. A házi paprika-feldolgozás különleges eszköze volt a száraz paprikahüvelyeket összezúzó "külu" /kölyu/, melyet lábbal működtettek.

Programok

Hunniális

2003. június 28-án hetedik alkalommal rendezik meg a Hunniálist az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az egész napos, több helyszínen zajló rendezvény lényegében tiszteletadás a honfoglaló ősök emlékének a lovas nomád világ megidézésével. Másfelől felszabadult hangulatú, kötetlen szórakozás, amelynek keretében minden korosztály talál magának kedvére való programot. Az események nagy része a vigalmi negyed nagyrétjére települt nomád faluban játszódik. A lovasbemutatók, harci és ügyességi lovas játékok helyszíne a lovaspálya. Itt rendezik meg a Szeri Haditornát, amely a szer Bajnoka cím elnyeréséért folyik.

Ezeken kívül az emlékpark gazdag programkínálata is a vendégek rendelkezésére áll. A nomád konyha ajánlatai mellett igényei szerint válogathat a szeri Csárda látványkonyhájának ínycsiklandó étkeiből is.

Az emlékpark ezen a napon is a normál belépődíjakkal üzemel, de a vendég legalább két tucat programból választhat.

Lovasprogram

Magyarországon egyetlen múzeumi kiállítóhely - az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark őrzi a XI évszázaddal ezelőtt lejátszódó honfoglalás emlékét. A Feszty-körkép a képzőművészet sajátos eszközeivel, látásmódjával idézi fel ezt a sorsdönto eseményt. Az emlékparkban látható lovas nomád harci játékok keretében néhány vállalkozó szellemű fiatal - bár ők a XXI. század gyermekei - beavatja a nézőt, ha kedve támad, bevonja a nomád népek mindennapjaiba.

A korhű ruhákban bemutatott haditorna megtekinthető a lovaspályán 11.30 és 14.30 órai kezdéssel.

Belépőjegy ára:
Felnőtteknek: 400 Ft
Diákoknak: 300 Ft
Lovaglási lehetőség: 1 kör 300 Ft
Íjászat: 5 lövés 150 Ft

A torna a jelzett időpontokon kívül is megrendelhető a Feszty-körképhez szóló jegyrendelésekkel együtt.

Pedagógiai programok

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egykor azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a Dél-Alföldre irányuló kulturális idegenforgalom központja legyen. Fölvállalta a magyarság nemzeti hagyományainak ápolását, kulturális örökségeinek megőrzését és továbbadását. Az Emlékpark életben kívánja tartani Ópusztaszert mint szakrális szimbólumot: történelmünk megannyi eseményének színhelyét, a legenda és a valóság időlabirintusát.

Magyarország egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként nagy felelősség hárul ránk. Az állandó és időszakos kiállításainkra, rendezvényeinkre érkező vendégeink igényei, elvárásai fokozatosan bővülnek, melyek lehetőségeinken belüli kielégítése elől nem térhetünk ki. Tevékenységünk mára szabadidős és rekreációs programokkal szélesedett, különböző korosztályokat célozva meg, figyelembe véve a fizikai feltöltődés szellemi-lelki vonatkozásait.

Így működési koncepciónk egyik alappillére, hogy teret adjunk egy a látogatók mintegy felét kitevő általános és középiskolás korú tanulóifjúság számára nyújtandó gyakorlati képzési programnak. Szándékunk nem a mostanság igen divatos reformpedagógiai programok imitációja kíván lenni, hanem klasszikus értelemben vett iskola létrehozását óhajtjuk: bábáskodást a rácsodálkozó-felismerő gondolat megszületésénél. Az antik bölcseletből e jól ismert "pedagógiai program" nyomdokain haladva kívánjuk valóságos élménnyé tenni a diákság számára az Emlékpark - állandó és időszakos kiállításaink megtekintésén túl kínálta számos lehetőséget.

Ennek okán engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk a tanulóifjúság részére nyújtandó szolgáltatásainkról.

Népi játékok tanulása

A játék évezredek óta része az ember életének, nem csupán időtöltésként, de mint közösségteremtő/formáló erő is, része minden nemzet hagyományainak; a gyerekek örömteli együttlét során ismerhetik meg régi magyar játékainkat: fogókat, körjátékokat, labdajátékokat, mondókákat, találós kérdéseket.

Játékos sportversenyek

Különleges lehetőségeket biztosít az Emlékpark (sportpályáján, erdei tornapályáján) arra, hogy az idelátogató diákság kipróbálja erejét, ügyességét, bátorságát; ahogy a latinok mondták: anima sana in corpore sano.

Népi kismesterségek bemutatói

Kékfestő, kosárfonó, kovács, csipkés, szőttes, fafaragó, mézeskalácsos, bőrös, fazekas, pék

A gyerekek a bemutatók keretében megismerhetik az egyes mesterségek történetét, eszközeit; megfigyelhetik az egyes munkafázisokat, folyamatokat, és amire korunkban alig-alig van esélyük: egy rövid időre részesei lehetnek dédapáik életének.

Kézműves foglalkozások

Agyagozás, nemezelés, fafaragás, gyékényezés, csuhéfonás, gyertyaöntés stb.

A gyerekek kézműves irányításával önmaguk válnak alkotóvá, felismerhetik a semmiből valamit teremtés örömét, az anyag megmunkálásának folyamatát; az elkészített munkák hazavihetőek, belőlük kis kiállítás nyitható.

"Szeri órák" - rendhagyó tanulmányi foglalkozások adott témakörökben

A foglalkozások alkalmával átfogó képet kap a diákság az adott témáról; a foglalkozásokat nem iskolai tanóráknak, vagy azok kiegészítőjének szánjuk, inkább oldott hangulatú, kötetlen beszélgetésnek, melyeken a gyerekek választ kapnak kérdéseikre, felismerik az események, jelenségek közötti ok-okozati viszonyokat, figyelmük homlokterébe a dolgok különbözo szemléletű megközelítése kerül.

Történelem

  • a. Magna Hungariatól a Kárpát-medencéig - népünk története a Honfoglalás előtt
  • b. Honfoglalás és letelepedés - a magyarság története a IX.-X. században
  • c. Árpád-házi királyok - az ezeréves magyar állam elso háromszáz éve
  • d. Élet az Árpád-korban - eleink mindennapjai a középkorban

Honismeret/néprajz

  • a. Dédapáink öröksége - élet a XIX.-XX. század fordulójának Dél-Alföldjén
  • b. "Tanya-világ" - látogatás egy mai tanyán

Természetismeret

  • a. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bemutatása - különleges élőhelyek jellemző növény- és állatvilága
  • b. Barangolás az Erdő és Ember, valamint a Tűlevelű erdők c. kiállításokon - az erdő és az ember kapcsolata
  • c. Ősi magyar állatfajták - az Árpád-kori magyar háziállatok bemutatása

Régészet

A főként 5-10. évfolyamok számára ajánlott foglalkozás az Emlékparkban folyó ásatásokhoz engedi közel a diákokat; bemutatja az ópusztaszeri ásatások történetét, a hely fontosabb leleteit, miközben bepillantást enged a régészek munkájába.

"Volt egyszer egy oskola..." - korabeli tanóra az árpádhalmi tanyai elemi népiskolában a két világháború közti időből.

A foglalkozás valóságos élményt nyújt minden gyerek számára; beleélhetik magukat az egykori nebulók életébe a korabeli tananyag, tankönyvek, egyéb pedagógiai eszközök segítségével, megismerkednek a már alig használatos pedellus, spongya, irka, palatábla, kalamáris kifejezésekkel.

Egyéb

A felsorolt lehetőségek mellé tetszés szerint választható: lovaglás, lovas kocsikázás, séta a parkban, bográcsozás, nyársalás (kijelölt tűzrakó helyeken), horgászás, kirándulás a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben stb.

Jelentkezési információk és árak megtalálhatók:
http://www.opusztaszer.hu/m/pedagogia.htm

Információ

Elérhetőség:

Időpontegyeztetés, jegyrendelés (hétközben 8-16):
Tel.:62-275-133, 275-257, 275-055, 275-187
103, 104, 105-ös melléken
Fax: 62/275-007
Levélen: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Emailen: info@opusztaszer.hu

Nyitvatartás:

A park és a központi épület (rotunda) kiállításai április 1-jétől október 31-ig
megtekinthetők 9-18 óráig,
november 1-jétől március 31-ig 9-16 óráig látogatható.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedig április 1-október 31-ig 9.30-18.00 óráig látogatható.

Jegyárak:

Felnőtt - 1350 Ft
Diák, nyugdíjas, katona - 900 Ft

 

Programok, jeles napok Ópusztaszeren

Vince-nap - január 24.

Az év első jeles napja az Nemzeti Történeti Emlékparkban. A néphagyomány szerint ezen a napon tájegységenként különbözőképpen megjósolják az évi termés milyenségét. Nálunk "vicevessző-vágással" történik a jövendölés. Lemetszenek egy vesszőt a szőlőtőről. Ha rögtön levet enged, "megcsordul", akkor bőségesen lesz bor. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" - tartja a mondás. Aztán a vesszőt vízbe teszik, ami később kihajt. A hajtások mennyiségéből következtetnek a szőlőtermés várható nagyságára. Ilyenkor felvonulnak a magyarországi borrendek is Ópusztaszeren. Látványos színfoltja a rendezvénynek a borrendtag-avatás. Ezen a területen már a középkorban is kiterjedt szőlőtermesztés folyt. A Pannonhalmáról érkező bencés szerzetesek tanították meg az alföldi embert a szőlőtermesztés és borkészítés rejtelmeire, melyet mi sem bizonyít jobban mint, hogy a Szeren feltárt kolostor gazdasági épületei között volt található az Alföld egyik legnagyobb (22 x 9 m-es) borospincéje. Szt. Vince vértanú a szőlészek védőszentje.

Gergely-járás március 12

Az 1860-as évektől kezdve vált általánossá, hogy a tanévkezdés ideje Gergely-nap körüli időszakra esett. Ehhez fűződik a mi Gergely-napi népszokásunk is, ami nem egyéb, mint diáktoborzás és mendikálás (kéregetés): "Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude..." A diákság házról házra járva énekszóval, kántálással hívogatják egymást az iskolapadba, miközben a lakosság mindenféle jó étkekkel halmozza el őket. A XVI. században már általánossá vált, hogy a diákok nemcsak maguknak, hanem tanítóiknak is adományokat gyűjtöttek, majd a XVII.századtól kapcsolódott ide a hívogatás. Az emlékpark szabadtéri néprajzi múzeumának iskolájában a tanító várja a gyerekeket. A rendkívül hangulatos népszokás a kapott étkek elfogyasztásával végeződik

Húsvét

A kereszténység legnagyobb ünnepén, Krisztus feltámadásával ér véget a hamvazószerdától tartó böjti időszak. A X. századtól ismert szertartás az ételáldás. A katolikus hívek húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt bort is vittek szenteltetni a templomba.(az ételek megáldására már Jézus Krisztus is példát adott a kenyérszaporítással és az Utolsó Vacsorán) A megszentelt ételek megvédték a híveket a mértéktelenség kísértésétől.

Pünkösd változó dátummal

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus, mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket, mely vörös lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, megerősítvén őket a hitben. Az emlékparkban ekkor pünkösdi királyt választanak. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.

Pünkösd változó dátummal

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus, mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket, mely vörös lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, megerősítvén őket a hitben. Az emlékparkban ekkor pünkösdi királyt választanak. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.

Szent István-nap (augusztus 20.)

Egész nap kulturális, folklór és turisztikai programok színesítik a rendezvényt, melyeket az egykori szobori búcsúkat idéző vásári sokadalom tesz teljessé. Az emlékpark egyetlen olyan rendezvényén, amelyen a parlamenti pártok is képviseltetik magukat, több évtizedes hagyomány szerint az Árpád emlékmű talapzatán egyik közéleti személyiségünk mond ünnepi beszédet.

Megjelent: 32232 alkalommal