Hozzászólás

HozzászólásokKracker Gyöngyi által a Január 10, 2010-on 11:32am-kor

Örömmel látom, hogy szépen szaporodunk :-) Üdvözlöm az újonnan belépőket! Szerintem sokkal több sportkedvelő van, mint az a taglétszámból is látható..
Bízom benne, hogy az újévben is mindenki megtartja ezt a jó szokását és még több időt szán a testedzésre! :-)
Kellemes vasárnapot kívánok Mindenkinek! :-)
Kellemes vasárnapot kívánok

HozzászólásokHorváth Zoltán által a November 8, 2009-on 10:09am-kor

Testépítő Bajnokok Éjszakája verseny Szegeden

http://www.szegediwiw.hu/profiles/blogs/negyedszer-keruel-iden

HozzászólásokHorváth Zoltán által a Október 25, 2009-on 6:55pm-kor

Újra edzésben!

Lajkó Krisztián

Ismét itt az ősz, véget érnek a nyári szabadságok. Elmúlt a jó idő, borongós napok következnek. A nyár a legtöbb embernél általában pihenéssel telik, ez a feltöltődés időszaka.
Akik nem versenyszerűen sportolnak,és nem elég fanatikusok azok az edzéseket is kikihagyják.
Egy kis pihenő néha nem is árt, hiszen a súlyzós edzés az erős fizikai megterhelésen kívül erőteljes motivációt is igényel.
Szükségünk is van egy kis feltőltődésre, hogy újult erővel magasabbra szintre juthassunk. Azonban, ha a pihenő túl hosszúra sikeredik, például az egész nyarat kihagyjuk, nem szabad az ősz elkezdésével ismét a csúcsokat ostromolni.
Úrakezdeni valamit nem jelenti azt, hogy ugyanott folytathatjuk, mint ahol jónéhány héttel ezelőtt abbahagytuk. Különösen igaz ez egy olyan folyamatos és fokozatosan erősődő terhelésnél, mint a súlyzós edzés. Egy-egy hét még nem okoz nagy törést, de egy-két hónap már jelentősen módosíthatja izomzatunk összetételét és reakciónkat a súlyzós edzésre. Itt nemcsak az erőállapot változásairól van szó, hanem a koncentráció mértékéről, az összehúzódások erősségéről és a kialakult hangulatról. Ha kiesünk a ritmusból bizonytalanok lehetünk az edzés alatt. Ez a bizonytalanság olyan következményekkel járhat, ami további pihenőket - kényszerpihenőket - eredményezhet. A hosszú kihagyás sajnos azzal is jár, hogy szinte újra kell tanulnunk a gyakorlatok mozdulatait. Ha a pihenés után azonnal a teljes kapacitásra próbálunk állni, előfordulhat, hogy egyáltalán nem végezzük olyan szabályossággal a gyakorlatot, mint kellene, csökken az agy-izom kapcsolat mértéke. Ez azzal jár, hogy edzéseink hatékonysága nem éri el a kívánt szintet. Ekkor áll fent az az eset, hogy csak emelgetjük a súlyokat mindenféle különösebb hatás és eredmény nélkül. A szabálytalan gyakorlatvégehajtásnak és az elégtelen agy-izom kapcsolatnak még egy nem kívánt hatása lehet: a sérülés. Ez azt hiszem mindenki rémálma, akár versenyszerűen sportolunk, akár azért edzünk, hogy javítsuk alakunkat, nagyon rosszul jöhet a legkisebb sérülés is.
Sérülést azonban nemcsak a szabálytalanul végzett gyakorlatokkal tudunk előidézni, hanem a túl nagy súlyokkal is. Ha a nyári pihenőnk picit hosszúra sikeredett, eszünkbe ne jusson ugyanazokat a súlyokat használni, mint a pihenő előtt. Bizonyára hiúságunknak nagyon rosszat tesz, ha már nem vagyunk képesek azokkal a súlyokkal dolgozni, mint ezidáig, de visza kell fognunk magunkat, ha nem akarunk akár életreszóló izületi vagy izomsérülést szenvedni. Sokkal hatékonyabb, ha ismét kevesebbről indulunk a nagyobb felé, mint kényszerűségből a nagyról visszafelé menni. A sérülések elkerülése végett a következő dolgokat érdemes megfontolni:
Az újrakezdés első hetében csak átmozgató jellegű edzéseket végezzünk. Elegendő heti 3 alkalommal edzeni és minden edzésen megdolgozni minden izomcsoportot. Ebben az egy hétben azt tartsuk szemünk előtt, hogy újra érezzük az izom munkáját az ismétlések alatt, stabilizáljuk mozgásunkat, hogy a gyakorlatok közben teljes biztonsággal tudjunk dolgozni. Mikor hosszú ideig nem veszünk súlyt a kezünkbe, bizony a már begyakorolt mozdulatok instabilnak tűnhetnek. Ekkor újra kell tanulnunk ezt a mozgáskoordinációt.
Minden edzés előtt alaposan melegítsünk be! Ez nemcsak az első néhány edzésre vonatkozik, hanem mindenkorra! A bemelegítéssel elérhetjük izomzatunk üzemi hőmérsékletét - megakadályozva ezzel a húzódásokat, szakadásokat - és óvhatjuk izületeink viszonylagos épségét.
Először jóval kisebb súlyokkal próbáljunk dolgozni! Biztosak lehetünk abban, hogy a pihenő után sokkal gyengébbek leszünk, ezért ne is kíséreljük meg az addig használt súlyokkal edzeni!
Valószínű, hogy erőállapotunk is zuhant a hoszabb szünet alatt, ezért ne lepődjünk meg, ha edzés közben oxigén után kapkodunk, ezért egyelőre ne is próbáljunk túl nagy tempót diktálni. A sorozataink között annyi piehnőt feltétlenül tartsunk, hogy lélegzetvételünk valamennyire normalizálódjék. Majd ha ismét sikerül belerázódni az edzésbe, fokozhatjuk az iramot.
Ne álljunk át túl hamar a korábbi edzéstervünkre, mert esetleg a túledzés állapotába kerülhetünk. Ez ismét arra kényszeríthet minket, hogy pihenjünk.
Az eddigiekből úgy tűnik, mintha csak hátrányai lennének a kihagyásnak, de azért számos jó dolgot is kihozhatunk a szünetből.
Például a már említett motiváció újratölthető. Aki nem versenyez, annak ezt a nagyon fontosnak tűnő momentumot igen nehéz maximális értéken tartania, hiszen világosabb cél a verseny időpontjánál nem létezik. Ezért a többieknek talán nehezebb a feltőltödés, inkább ez a pihenő alatt valósulhat meg igazán. A pihenő alatt átértékelhetjük fejlődésünk ütemét, edzésprogramunkat, étkezési tervünket. Visszaemlékezhetünk arányainkra és eszerint módosíthatjuk gyakorlatainkat. Ha esetleg megállt volna a fejlődésünk, a pihenő után magasabb szintre juthatunk, mint voltunk.Ez azért lehetséges, mert izmaink nem felejtik el az elmúlt időszak terheléseit, ezért gyorsan próbálnak újra visszaerősödni, majd ugyanazzal az izomtömeggel, hátunk mögött egy kis pihenővel és nagyobb motivációval könnyebben kényszeríthetjük újra fejlődésre izomzatunkat.
A nyár elmúlt, itt az ősz! Újra nekiállhatunk a kemény munkának, amit egyszer már elkezdtünk. Lelkiismeretfurdalás nélkül állhatunk neki edzéseinknek, hiszen ismét sokat tehetünk testünk formálásának érdekében. Mindenképpen fontoljuk meg a lassú és biztonságos fokozatos előrelépegetést, hogy pozitívan jöhessünk ki a pihenőnkből!

Lajkó Krisztián

HozzászólásokHorváth Zoltán által a Október 25, 2009-on 10:35am-kor

A teljesítmény

Lajkó Krisztián

A teljesítmény egy fizikai fogalom, melyet akár számokban is ki lehet fejezni. Életünk egyik hajtóereje a teljesítmény, melynek mértéke a pénz, hiszen az embereket általában pénzzel jutalmazzák erőfeszítéseikért legyen az szellemi vagy fizikai munkavégzés.
Mindenki elvárja, hogy teljesítményének mértéke egyenes arányban legyen javadalmazásával, ami természetes is. Úgy gondolom, senki nem szeret egy tál ételért napi 10-12 órát gürcölni. Ezzel ellentétes mai világunkban uralkodó kapitalizmus, ahol minél több munkát sajtolnának ki az emberből, a lehető legkisebb juttatásért cserébe. Az elismerés mértékét minél alacsonyabb szintre kívánják szorítani, ami valljuk be önbecsülésünknek, önbizalmunknak nem igazán használ. Talán nem véletlenül látni annyi életunt, akaratgyenge, depressziós embert lépten-nyomon. A negatívumok kihangsúlyozása – ami minden munkaadó egyik alapelve lett – minden teremtményre rossz hatással van, ami huzamosabb ideig senki számára nem elviselhető állapot. Járnak közöttünk erősebb lelkialkatú emberek, kikről lepereg a rosszindulatú kritika, akik „csakazértis” mindennek a jó oldalát közelítik meg. Ezeket a kivételes mentális adottságokkal megáldott személyeket nem szabad összetéveszteni, a szinte divattá váló „jókedélyű” emberekkel, kiknek jókedve azon alapul, hogy mindent és mindenkit lesajnálnak. Úgy gondolom ez is negatív gondolkodásra vall, csak ezekben az esetekben nem saját maguk, lelkük a célpont, hanem más, esetleg jobban, becsületesebben dolgozó emberek munkássága, erőfeszítései.
A sport az élet egyik olyan területe, ahol elég tisztán mérhető a teljesítmény, ahol learatható a befektetett energia gyümölcse. Profi sportolók ezrei tudják folyamatos magas szintű produkciójukkal anyagilag biztosítani jövőjüket, ami ugye megfelelő javadalmazást sejtet. Az átlagemberek többsége csodálja ezeket a már-már halhatatlannak titulált félisteneket, tiszteli elsöprő önbizalmukat és lenyűgözve figyeli elpusztíthatatlannak vélt akaraterejüket.
Kis hazánkban sajnos az elismerés és annak mértéke kezd furcsa torzulásokat mutatni. Nem mindig azok és úgy részesülnek a diadalérzésből, a közszeretetből, akik valójában érdemesek rá. Sztárnak vannak kikiáltva olyan személyiségek, akik valódi képeségekkel, felmutatható teljesítménnyel nem szolgálnak. Ők azok, akik példát mutatnak a most öntudatára ébredő nemzedéknek, mégpedig azzal a rossz és tűrhetetlen példával, hogy akkor is lehetsz igazán elismert figura, ha nem vagy tehetséges és nem dolgozol gőzerővel, sőt ha egyáltalán nem akarsz dolgozni, ripsz-ropsz tévésztár leszel. Most még nem látszik, de ennek következményei lehetnek országunk életében, mindenki „nagydumás” és ”jófej” akar lenni, sok pénzért a lehető legkisebb tudással a háta mögött. Fiataljainkat manapság senki nem ösztönzi munkára, fogcsikorgatásra, szinte eltűnnek azok a hangok, akik arról beszélnek, hogy először nem elismerést kell szerezni, hanem kőkeményen teljesítmény szükséges, majd eztán várjunk több-kevesebb dicsőséget. Bizonyára sokkal könnyebb beszélni valamiről, mint megdolgozni érte, de amióta világ a világ, semmiből nem született semmi. Magyarországon ezt a tényt próbálják teljesen figyelmen kívül hagyni. Ilyen közegben bizony nagyon nehéz teljesíteni, ösztönzést találni a munkára.
Ahhoz, hogy kikerüljünk a jéghegy felé sodrodó hajóról, hogy ütközéskor már messze legyünk a süllyedő hajótesttől, nekünk saját magunkat kell munkára fognunk, ami a világ egyik legnehezebb feladatai közé tartozik. Az ember egyik alaptermészete, hogy azt a tevékenységet végzi rendesen, amire mások utasítják. Ha nincs a rabszolgatartó-társadalmat idéző hangulat, nincs kényszerítő erő, akkor egyesek képtelenek a cselekvésre, még akkor is, ha tevékenységi körük, munkájuk javadalmazása azon múlik, hogy milyen lelkiismeretesen dolgoznak. Sőt tovább megyek! Ha az embereknek nincs megszabva, hogy mikor kell beérni munkahelyükre, akkor lehet hogy soha többé nem kelnének fel az ágyból. Ennek a termelékenységnek nagyon ártó közönyös, közömbös állapotnak véget kell vetni, különben öregkorunkban azon fogunk keseregni, hogy mi mindent szerettünk volna megkapni elérni és nem sikerült, és azzal hogy keveset tettünk érte, még a siker halovány esélyétől is megfosztottuk magunkat. Első lépésként mindig tudnunk kell, hogy miért kelünk fel reggel (nem, nem azért, mert csörög az óra). Bárhol dolgozunk is, bármilyen munkakörben, fizetést kapunk érte, amelynek mennyiségével már a hónap elején tisztában vagyunk. Ezért a pénzért kelünk fel reggel! Ezt azonban tovább is vihetjük, ha tudatosodik bennünk, hogy mire szeretnénk költeni, mire tesszük félre megkapott pénzünk bizonyos részét. Mindig keressünk magunknak célokat, éljünk akármilyen vészterhes időket is. Ha nagyon nehéz helyetben vagyunk nem az a megoldás, hogy hátat fordítunk mindennek, ilyenkor fogcsikorgatva is, de a kátyúból való kikecmergésen kívül más célunk nem lehet. Manapság nem ritka, hogy kukában turkáló embereket látunk, akik majd este a padon alszanak és legfőbb kincsük a papírzacskóba csomagolt üveg, amiben minden kétséget kizáróan nem málnaszörp van. Ők azok, akik teljesen feladták, elfordultak az élettől, akiknek már minden mindegy. Vannak emberek, akik igen nehéz helyzetben vannak, ráadásul önhibájukon kívül, de soha ne feledjük: valahogy mindig lesz. Rajtunk múlik, hogy jobbra forduljon sorsunk! Ne várjuk, hogy magától megváltoznak körülményeink.
Mikor megvannak legalapvetőbb célkitűzéseink, továbbléphetünk: kerüljük az olyan társaságot, az olyan embereket, akik azt hangoztatják, hogy mennyire nincs értelme dolgozni, hogy csak annyira szabad megerőltetnie magát az embernek, míg a beosztásban felettünk álló személynek szemet szúr a lustaságunk, hogy nem szabad keményen hajtani, és így tovább. Sajnos a kapitalizmussal együtt jár az is, hogy másoknak dolgozunk, és hogy farkastörvények uralkodnak. Éppen ezért, ha előrébb akarunk kerülni példás szorgalmat kell mutatnunk, hiszen a kapitalizmus kizsákmányoló rendszerét aknázhatjuk ki ezzel. Megmagyarázom: a mai felfogás szerint, azért nem szabad túl jól dolgozni, mert úgysem miénk lesz a haszon. Azonban, ha azt látják rajtunk, hogy igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, akkor azért kapunk valamivel több juttatásért felelősségteljesebb munkát, hogy még több hasznot sajtolhassanak ki belőlünk. Akiről süt a nemtörödömség, a munka iránti undor, biztos lehet benne, hogy akár élete végéig ugyanazért a kevéske pénzért fog robotolni. Így jobb, ha nem hallgatunk azokra a szavakra, amelyek arra bíztatnak, hogy mindenképpen a minimumot nyújtsuk.
Sportolóként, testépítőként megtanultam, hogy a kemény munka bőségesen meghozza a gyümölcsét, ha nem is azonnal. A sport által tanultam meg, hogy legyen szó bármiről, teljes odaadással végezzem azt, és idővel bebizonyosodott, hogy milyen jól tettem, amikor nem hagytam lankadni munkamorálomat. Mindenkinek vannak nehezebb időszakai, amikor sötéten látja a jövőt, így velem is előfordult, hogy igencsak szürke ködbe burkolóztak terveim. Ez az az idő mikor pihenésre van szükségünk, mnetálisan ugyanúgy, mint fizikailag. Ekkor kell szabadságra menni, ekkor kell sportolóknak pihentetni az edzéseket és kikapcsolódással tölteni néhány napot. Ha már megszoktuk azt, hogy célokat kitűzve élünk és mindennapjainkat teljes erőbefektetéssel végzett munkával töltjük, a pihenés napjaiban szinte megvilágosodnak új céljaink, új kitűzött útvonalunk. Talán a nehezebb, borúsabb szakaszunkban derűlátásunk megcsappanhat, kétségeink támadnak képességeinket illetően, és egyáltalán a munkában. Örök igazság: a befektetett energia nem vész el, csak átalakul. Ez a mondat mindig eszünkbe juthat!
A negatív beállítottságú embereken kívül kerüljük még az irigységet, és az irigy embereket. Az irigység a legtöbb konfliktus kirobbantó oka. Ráadásul, ha mi érzünk irigységet mások iránt, szinte nullázhatjuk saját céljaink minőségét és mennyiségét. Ez a rossz érzés jelentősen csökkentheti munkakedvünket, és ezáltal munkánk eredményességét. Szerintem nincs miért irigyelnünk senkit, biztosak lehetünk benne, hogy az irigységet kiváltó dologért az illető kemény árat fizetett, vagy fog fizetni. Mindenért meg kell dolgozni ilyen vagy olyan módon.
Kerüljük az emberek teljesítményének minősítését is. Azzal, ha mások munkáját kisebbítjük, nem felértékeljük saját magunkat, hanem inkább alacsony színvonalhoz alacsonyítunk le másokat. Saját magunk teljesítményének növelését kell szemünk előtt tartani, nem más napi produktumait kell hasonlítanunk munkánkhoz.
A teljesítmény talán az egyik legfontosabb eleme életünknek, de csak akkor, ha szeretnénk vinni valamire az életben. Ha nincs konkrét elképzelésünk, hogy mit kezdjünk a rendelkezésünkre álló földi idővel, természetesen nem kell törnünk magunkat. Akár fekve is maradhatunk az ágyunkban!

Lajkó Krisztián

HozzászólásokHorváth Zoltán által a Október 25, 2009-on 10:33am-kor

Tojásfehérje vagy -sárgája

Lajkó Krisztián

Napjainkig eltérõ nézetek uralkodnak a közvélemény tudatában arról, hogy a tojás végülis jótékony avagy káros eledel.
Az Angol Szívgyógyász Társaság korábban azt javasolta, hogy heti három tojásnál többet ne együnk. Most az új bizonyítékok alapján már nem ír le számokat, csak hangsúlyozza, hogy a tojás a jól kiegyenlített, sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó, vegyes étrend összetevőjeként visszatérhet mindennapi életünkbe, ételünkbe.


Mit tartalmaz valójában a tojás?
A tojás táplálkozás-élettani értéke rendkívül jelentõs, mert majdnem minden tápanyagot, vitamint és ásványi
anyagot - szénhidrát, C-vitamin és élelmirost kivételével - tartalmaz, ami az emberi táplálkozáshoz szükséges. Az
átlagban 55-60 g-os tojás 10-12%-a a héj, így az ehetõ tojástartalom kb. 50 g, melynek 2/3 része a tojásfehérje, míg
1/3-a a tojássárgája. A tojásfehérje kb. 90, a tojássárgája mintegy 50%- a víz. A tojás fehérjéi - kb. 40 fajta,
melyek teljes értékûek - 18-féle esszenciális aminosavat tartalmaznak. A tojás 7 g-nyi fehérjetartalmának egy kicsit
több mint a fele a tojásfehérjében, míg 44%-a tojássárgájában található. A tojás 6 g-nyi zsírtartalma a sárgájában
van, melynek csak egyharmada telített, kétharmada telítetlen zsírsavakból áll, mely arány táplálkozásélettani

szempontból optimálisnak mondható. A tojásban található, zsírban oldódó vitaminok közül meg kell említeni a D-vitamint, mely a kalcium és a foszfor felszívódásáért felelõs, az A- vitamint, mely a növekedés és a csontfejlõdés nélkülözhetetlen komponense, valamint a látóhártya megfelelõ mûködéséhez és az egészséges hámszövetek fenntartásához is szükséges, és végül az E-vitamint, amelynek antioxidáns hatása közismert.
A tojásban található, vízben oldódó vitaminok közül említést érdemel a B2, B12, a folsav és a pantoténsav.
A tojásban lévõ ásványi anyagok tekintetében a foszfor,a vas, a jód és a cink mennyisége jelentõs. Ezek után nem lehet kétséges, hogy miért beszélhetünk egy élettanilag kívánatos reggelirõl, ha például a lágy tojást - majdnem optimális élelmi anyag - némi frissen vágott snidlinggel - Cvitamin
- megszórva, és teljes kiõrlésû kenyérrel - szénhidrát, növényi rost - kiegészítve fogyasztjuk el.
A tojást a testépítők előszeretettel használják mint fontos fehérjeforrást. Vajon a tojás sárgája tényleg olyan ártalmas mint mondják?
Habár nagyon sok támadás éri a tojást, mint élelmiszert, mégis azt kell, hogy mondjam, ha valaki minőségi élelmiszert szeretne fogyasztani, egyen tojást.
Elég csak belegondolni, hogy aminosav tartalma komplett és leginkább megfelelő a sportolók részére. Gazdag thiamin, riboflavin, pantoténsav, B12 vitamin, biotin, D vitamin, E vitamin és foszforforrás.
De mi is a helyzet a tojássárgájával?
Mindenki hallott már arról, hogy mennyire káros is a tojássárgájának az elfogyasztása, de mi az igazság?

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatásban 27000 emberen végeztek teszteket, és az eredmények szerint azok esetében, akik napi több mint 4 tojást fogyasztottak, sokkal jobb volt a B12, C, E és A vitamin felszívódása, továbbá meglepő módon alacsonyabb volt a koleszterin szintjük, mint azoknak, akik csak napi kb. egy darab tojást fogyasztottak.
Másik tesztelés során 74 testépítő fogyasztott napi 5-12 főtt tojást 6 héten keresztül, miközben folyamatosan figyelték vérképüket. A hat hét eltelte után a HDL "a jó koleszterin szintjük" 10%-kal nőtt, ami igen jelentős mértéket jelez.

A tojás gazdag aminosavforrás
Mindenképpen érdemes tehát beiktatni a tojást az étrendbe, hiszen nem csak a vitamin és aminosav tartalma jelentős, hanem ami a testépítők számára még inkább fontosabb, kiváló fehérjeforrásnak számít. Mi több, a tojás luteint is tartalmaz, ami egy antioxidáns, mely a szem egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, megelőzi a szem izmainak elgyengülését.
Semmilyen káros hatása nincsen tehát a tojásfogyasztásnak, inkább csak az előnyeit lehet sorolni. Nem érdemes tehát veszni hagyni a rengeteg vitamint, ásványi anyagot és tápanyagot, ami a tojássárgájában található.

Nem árt a tojásevés?
Kiegyensúlyozott táplálkozásban a tojás rendszeres fogyasztása alig befolyásolja a vér koleszterin szintjét. Tojásételeket is tartalmazó egészséges koszt vizsgálatainak eredményeiről az angol Nutritional Bulletin számolt be.
Az emberek évezredeken keresztül élvezettel ették a tojást, ha hozzájutottak. A tojásevés kritikája először a 20. század elején hangzott el, amikor a koszorúér-betegség állatkísérletes adatai megjelentek. A kísérleti nyulakat és patkányokat zsírban, koleszterinben dús ételekkel táplálták. Az erek elzsírosodása hamar bekövetkezett, de ennek oka főleg a telített zsírok adagolása volt.

Újabb tanulmányok igazolták, hogy a "rossz" (LDL) koleszterin mellett a tojás a "jó" HDL- koleszterin vérszintjét is emeli és a kettő egyensúlya kedvező lehet, ha valaki nem egyszerre akar egy tucatnyi tojást megenni. Tavaly egy vizsgálat kimutatta, hogy ha valaki vigyáz a testsúlyára, sőt éppen fogyni igyekszik, napi két tojás elfogyasztására a koleszterin szint nem lesz magasabb.
Tojásevéssel remekül lehet a testsúlyt csökkenteni. Ez a diéta az Egyesült Államokból indult el, ahol túlsúllyal küszködő emberek építették be étrendjükbe a tojást, mert az kitűnően laktat és nincs szükség túl sok evésre. Egy közepes méretű tyúktojás csupán 80 kilókalória, vagyis alig több, mint egyetlen deka tejcsokoládé.
Tény, hogy a sok "rossz" koleszterin a vérben a koszorúér-betegség és az infarktus jelentős kockázati tényezője, de az is tény, hogy a vérkoleszterinnek csak egyharmada származik az ételből, kétharmadát az emberi szervezet maga csinálja. A tojásban sok a koleszterin, de a sokkalta veszélyesebb zsírtartalom a tojásban igen szerény és a benne lévő zsírnak csaknem a fele ártalmatlan, telítetlen zsír.
A tojásételekkel kapcsolatos gondok nagy része az elkészítésen múlik. A telített zsírral sütött rántotta angolszalonnával, kalóriabomba reggeli, nem a tojástartalom, hanem a telített zsírtömeg miatt hizlal és emeli a "rossz" koleszterin szintjét.

Lajkó Krisztián

HozzászólásokZombori János által a Október 2, 2009-on 5:17pm-kor

Üdvözlök minden sportkedvelő klubtagot!

HozzászólásokKracker Gyöngyi által a Szeptember 18, 2009-on 6:04am-kor

Sportos és derűs hétvégét kívánok mindenkinek!!! :-))

HozzászólásokKracker Gyöngyi által a Szeptember 9, 2009-on 6:28am-kor

Kedves László!
Örömmel olvastam a sorait és kívánom, hogy minél hamarabb ideális feltételek mellett folytathassa az úszást és ne kelljen "szaladgálnia" ahhoz, hogy medencét találjon valahol a környéken...:)
Bízom benne, hogy ebben a csapatban is hamarosan annyian leszünk, vagy még többen, minta "Borkedvelők" csoportjában...:))
Üdvözlettel! Gyöngyi

HozzászólásokDudás László által a Szeptember 7, 2009-on 9:49pm-kor

Tisztelt Hölgyem!
Elősször is gratulálok ,hogy ezt a forumot létre hozta,melyből reményeim szerint nem szurkolói ,hanem a polgár nyugodt
gondolatai látnak napvilágot -az urak sziveskedjenek távoltartani magukat- .Nos számomra a sport /68év/ az élet minőségének szintentartását jelenti ,sajnos én csak a SZUE-ban jártam idén nyáron szaladgáltam a a környékbeli
uszo medencékbe .Viszont még mindíg öröm számomra,ha
kiszállok a medencéből a magam szabta "penzum" után és ,ugy összességében egy nagy boldogság ,hogy a sors
megengedi nekem az egézséget ,no persze nem egy most
elkezdett életvitelről van szó.Azonban tanácsolom minden
korombelinek ,hogy kezdjék el de előbb konzultájanak
megfelelő szakemberrel
Jó egzséget kívánva Dudás László

HozzászólásokKracker Gyöngyi által a Szeptember 7, 2009-on 3:17pm-kor

Kedves Klubtagok! Mai kérdésem felétek....:-))) Mit jelent a Ti éltetekben a mozgás, a sport?
Abból a célból hoztam létre ezt a csoportot, hogy a sport iránt elkötelezetteket egy helyre gyűjtve, kicserélve a gondolatainkat hátha meghozzuk másoknak is a kedvét a rendszeres mozgáshoz. Úgy gondolom és tapasztalom is, hogy a mai rohanó világ stresszes, néha fizikumunkat és lelkünket is próbára tevő életvitelét sokkal könnyebben viselik mindazok, akik sportolnak valamit. Középiskolás korom óta rendszeresen sportolok. Futottam, ping-pongoztam, úsztam, majd elkezdtem tornázni, majd később oktatni is. Jelenleg a pilates torna, a power yoga és a futás az, ami belefér az időmbe.Ez utóbbit most kezdtem el újra :-)) Nyaranta kerékpártúrákat szervezek barátokkal (sajnos az idei elmaradt). Szóval a minden napjaimhoz hozzátartozik a mozgás és már nem is tudom másképpen elképzelni az életem...
Szóval! Várom a jelentkezéseteket! :-))

• ‹ Előző
• 1
• 2
• Következő >
• Lap